Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A német igazságszolgáltatás gyökeres reformja. Schiffer Eugen törvénytervezete

A NÉMET IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS GYÖKERES REFORMJA. 425 eskütétel megfosztja az esküt az ünnepélyességtől és puszta formalitássá sülyeszti. Ebben Schiffernek igaza van, de mi célja lesz akkor, hogy a bíró kivételesen egyik-másik tanút és peres felet megeskessen és a többit nem ? Ertem, ha eltöröljük az esküt és csak a hamis tanúvallomás következményére való figyelmeztetést tartjuk fenn, de ily szabályozás mellett a kivételes megesketésnek sok értelme nincsen. A mi viszonyaink között célszerűbbnek látszik az eskü fenntartása. így is éppen elég a hamis vallomás. Az eskü eltörlése lényegesen megszaporítaná a hamis vallomásokat. Az egyes bíráskodás eredményeivel sem vagyunk megelégedve. Megvalósítása előtt voltak, akik komolyan hirdették, hogv az egyes bírói rendszer jobb a tanácsrendszernél. Néhány év tapasztalata igazolta a tanácsrendszer nagy előnyét. Az egyes bírói rendszer olcsóbb, de rosszabb. A bíráknak Schiffer által javasolt felmentését a nem érdemleges bírói munka alól mi is régóta sürgetjük. IV. A 48 szakaszban felvetett eszmék közül csak a legfontosabbakat ismertettem. Azokat, amelyektől Schiffer a perek egyszerűsítését és gyorsabb lebonyolítását várja. De vannak részletkérdésekre vonatkozó érdekes újításai is. Megszívlelendő, amit a tárgyalások nyilvánosságának kizárásáról mond. A mi Pp-unk szerint a nyilvánosság csak akkor zárható ki, ha az a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné, vagy ha a tárgyalás nyilvánossága a fél méltányos érdekét sértené. Schiffer válóperekben a nyilvános tárgyalást csak akkor engedi meg, ha ahhoz mindkét peres fél kifejezetten hozzájárult. Egyéb perekben a nyilvánosság kizárható, ha a tárgyalás nyilvánosságához fűződő közérdek kisebb, mint az a kár, melyet a nyilvánosság a felek egyikének okozna. Részletesen szabályozza a tervezet a vitás elvi kérdéseknek a Reichsgericht elé való utalásának és eldöntésének kérdését. Ezen a téren, mint a mi jogunkban új eszmét, a 25. §-t emelem ki. Ha valamely bíróság egy elvi kérdés tisztázását sürgősen eldöntendőnek tartja (akár közérdekből, akár költséges bizonyítási eljárás elkerülése végett), a kérdést döntés végett felterjesztheti a Reichsgerichthez, és pedig az elsőfokú bíróság a fellebbezési bíróság útján. Utóbbi megtagadhatja a felterjesztést. Ha a Reichsgericht az elvi kérdést eldöntötte, a döntés a felterjesztő bíróságot köti a konkrét perben. 28*