Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A turpis causa kérdése a magánjogi törvénykönyv javaslatában

A TURPIS CAUSA KÉRDÉSE A TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁBAN. 4 I 9 Az ú. n. nemzeti közmorál, mint az erkölcsi törvények összesége, épp úgy érzékelhető külön kodifikáció nélkül, mint a szokásjog, melyen egyébként jelenlegi magánjogi jogrendszerünk nyugszik. Nem osztom e tekintetben Liebmann Ernőnek már érintett fejtegetéseiben lefektetett azon aggályait, hogy rníg egyrészt a tprvény a bírót a közfelfogásra irányítja, addig másrészt a közfelfogás a bírótól várja az útmutatást. Nincsenek ugyanis e tekintetben merev korlátok, a bíró már kapja a közmorálnak évszázadok folyamán kialakult és kijegecesedett szabályait, melyeket azonban önmaga is fejleszthet és esetleges elavultságukra való tekintettel át is alakíthat, éppen úgy, mint az írott vagy szokásjogi jogszabályokat. Ezen elgondolásból kifolyólag tehát nem látom a veszélyt, mely egy ú. n. «külön bírói erkölcsi világnézetből)) ; mely a fentiek szerint a maga merevségében nem is létezhetik, származhatnék. Az pedig, hogy a bírói gyakorlat egyes esetekben" a speciális gazdasági rétegek által approbált erkölcsi felfogást, a közmorál hatása alatt bírálat tárgyává teszi, csak helyeselhető. Utalok egyébként ezzel kapcsolatban Lotmar Fülöpnek* nagyértékű fejtegetéseire. Természetesen a törvénykönyvbe taxatíve nem sorolhatók fel a turpis causa címen megtámadható jogügyletek. Kérdés azonban, hogy általános irányelvek, melyek a~ ügyletek erkölcsi jellegének elbírálásánál figyelembe veendők, nem-e lennének kodifikálandók. E tekintetben a nézetek megoszlanak. A német polgári törvénykönyv szövege szintén nem ad útmutatást a bírónak. Részemről helyesnek és célirányosnak vélném, ha megfelelő tömörséggel, magában a törvénykönyvben, annak szövegében foglaltatnék megfelelő rendelkezés arra nézve, hogy a bírónak milyen általános alapelvek figyelembevétele mellett kell döntését a turpis causa kifogása esetében meghozni. Indokolja ezt szerintem a jogbiztonság kérdése. Mint fentebb láttuk, a legkülönbözőbb alapelvek s^emmeltartása mellett oldható meg a kérdés, hogy egy jogügylet mely esetben ütközik a jó erkölcsökbe és így szerintem a joggyakorlat lehető egységessége is megkívánja az alapelveknek törvénybeli kidomborítását. Tekintetbe veendő még az is, hogy így elkerülhetők lesznek azok a panaszok, melyek abból fakadnak, hogy a bírói * Der unmoralische Vertrag.