Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Közigazgatási reform

KÖZIGAZGATÁSI REFORM. 399 sebben megvilágítani és célszerű szabályozását előkészíteni. Nehéz volna a jogirodalomban példát találni arra, hogy valaki egész tudományos működését a polgári jogvédelem eszméjének oly bensőséggel szentelte volna, mint ő.» Magyary egyénisége is rendkívül érdekes és tartalmas volt. Szerény fellépésű és udvarias mindenkivel szemben, zár­kózott azokkal, kiknek egyéni értékét nem sokra tartotta; melegszívű, lelkes, őszinte barátja mindazoknak, kiknek köte­lességtudását és komoly törekvését méltányolta. Törékeny tes­tében az igazságért és tudományért lelkesülő szép lélek honolt, mely felülemelkedve a gyakolati élet nehézségein és kellemet­lenségein, mindig ideális célokért küzdött. KÖZIGAZGATÁSI REFORM. írta: Dr. EGYED ISTVÁN. Nincs a magyar közéletnek az utolsó évszázadban többet vitatott és fontosabb problémája, mint a közigazgatási reform. A kérdés állandóan napirenden van, a reformjavaslatok egész sora követte egymást, de belőlük legfeljebb részletek tudtak megvalósulni. Az országgyűlés legközelebbi munkarendjén újra közigazgatási reformjavaslat szerepel. Bár a közérdeklődés las­san kezd eltompulni a gyors egymásutánban készült újabb javas­latok iránt, mulasztást követnénk el, ha nem állapítanók meg a helyet, amelyet ez az utolsó javaslat a magyar gondolkozás fej­lődésében képvisel. Véleménvünk szerint két kérdésben való ellentétes fel­fogásra lehet visszavezetni azt az ingadozást, amely a magyar köz­igazgatás fejlődésének irányára még a hivatalos felfogásban is megállapítható. Az egyik kérdés a hagyományok lehető fenntar­tása vagy elvetése, a másik kérdés a központ és vidék helyes arányának megállapítása. Ami külön magyar életünkek legnehe­zebb problémái ezek és így nem csoda, ha teljes megoldásukra egy évszázad annyi törekvésre elégtelennek bizonyult. A szentkorona-tanban kijegecesedő magyar alkotmány mel­lett a magyar államalkotó jogi gondolkozásnak másik ősi és eredeti megnyilvánulása a megyei önkormányzat. A nemzet uralma, azaz az alkotmányosság, ha tetszik: a demokrácia az államban és annak részeiben, a megyékben, — ez volt az a

Next

/
Thumbnails
Contents