Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

AZ ÉSZT ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA. 375 Köztársaság nevében más államokkal szemben kötelező nyilatkozatokat tenni és nemzetközi jogi cselekményeket foganatosítani. Ide tartoznak főként a követek akkreditálása és elfogadása, az Észt Köztársaság külföldi képviselőinek kiküldése; továbbá bizonyos jogok nemzetközi szerződések kötésénél, melyeket többször az államvén nevében eszközölnek, amikor is az utóbbit a nemzetközi érintkezés során a «chef d'Etat» vagy «le président» megjelölésekkel illetik. Ebben az érintkezésben ugyanazt a megszólítást és más tiszteletjeleket élvezi, mint a többi köztársasági államfő, melyek azonban egy egyszerű miniszterelnököt sohasem illetnek. Beljogilag is egészen különös jogállást foglal el az államvén a kormány többi tagjával szemben. Az alkotmány 61. §-a szerint vezeti és egységesíti a kormány működését. A vezetés összefüggésben a parlamentárizrnussal azt jelenti, hogy az államvén egy felelős, alkotó államférfi, aki a köztársaság politikai irányának elhatározó döntést ad, jóllehet az állam bel- és külpolitikáját az alkotmány óo. £-ának v. bekezdése értelmében a köztársaság kormánya vezeti. A következő szakasz rendelkezése szerint azonban ebben a kormányban az államvén vezető állást foglal el, aki a kormány működését egységesíti, aki elnököl a kormány ülésein és akinek kedvezményezett állása a többi kormánytaggal szemben abban a tekintetben élesen -kiemelkedik, hogy az egyes miniszterektől eljárásukat iiletőleg számadást kívánhat. Azonban eme kiemelkedő állása ellenére is beljogilag az államvénnek meglehetősen szűkre szabott helyzete van, úgyhogy ebben a vonatkozásban hiányával van az államfő legfontosabb ismertető jeleinek. Míg tehát nemzetközi jogilag állása monokratikus jellegű, beljogilag még egy olyan miniszterelnöknek az állását sem élvezi, akinek akarata döntőleg esik latba, úgyhogy az észt kormány inkább a kollégiális típushoz (minisztériumok mellérendeltségi viszonyban), mint a kancellártipushoz (minisztériumi alárendeltségi viszonyban) tartozik. Az észt államvén beljogilag nem államfő, mert nem felelőtlen, mert nincs vétójoga, nincs parlamentfeloszlatási joga, nincs rendeletkibocsátási joga, nincs kegyelmezési joga és nem illeti meg a hivatalnokkinevezési jog sem; továbbá, mert állásának tartama a népképviselet bizalmától függ. Ami a kormány többi tagjának kiválasztására vonatkozó befolyását illeti, az szintén nem valami nagy, mert nincsen joga hivatali kollégáit kinevezni (mint a miniszterelnöknek a legtöbb német országban), hanem az államgyűlés választja ezeket. Kormányválság esetén a