Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A kényszeregyesség csődje

Dl LEOPOLD ELEMÉR. terjessze elő jelentését és a könyvvizsgálat eredményét, a hitelezői érdekeltség a hitelezők álláspontját, a vagyonfelügyelő az ideiglenes lebonyolítási, esetleg felszámolási tervet, nemkülönben az általa megtámadandó jogügyletekről számoljon be és végül a vádhatóság képviselője terjessze elő azokat a momentumokat, amelyek véleménye szerint a csalárd vagy hamis bukás, megtévesztő könyvvezetés, avagy pedig esetleges emelendő magánvád esetén a hitelezési csalás miatt, a megkötendő egyesség megtartását aggályossá teszik. Mindeme körülmények alapján határozzon a bíró a fizetésképtelenség likvidálásának formája tekintetében, amely határozatát csak az imént felsoroltak támadhatják meg három napon belül előterjesztendő jogorvoslat alakjában, amely jogorvoslat fölött az ítélőtábla határoz másodfokon, ugyancsak záros határidőn belül. (Lásd: a vádtanácsi fogvatartó határozat.) Az adós legnagyobb és kivételes kedvezménye legyen a k. e., amit csak feltétlen jóhiszeműség igazolása mellett és csakis az esetben lehessen megadni, ha vagy az adós üzletmenete, vagy pedig személyi garancia a kvóta megfizetési lehetőségét valószínűsiti. Magát a hányadot sem minimumban, sem maximumban megállapítani nem tartom helyesnek. Viszont a hányad megállapításánál a fősúlyt nem az aktívum és passzívum arányára tartom fektetendőnek, hanem — igénytelen nézetem szerint — ezt főleg a prosperitás szempontjából kell megállapítani. Egyéb esetekben a k. e. mellőzendő és helyesebb az egyenes csődeljáráshoz fordulni, amit nem választanék oly élesen el a kényszerfelszámolástól. A gyors csődeljárás nem tartozik a lehetetlenségek közé, ha figyelembe vesszük, hogy a leltározás és a biztosítási intézkedések már megtörténtek és ideiglenes felosztási tervezet is van. A csődválasztmány létesítése merőben felesleges, amin (hogy ez az intézmény eddig is a tömeggondnok fejbólintó szerve volt a legtöbb esetben. Ezt pótolja a hitelezői érdekeltségnek a vagyonfelügyelő mellett működő szerve. Vitás esetekben a csődbíró döntene, akinek határozata ellen csak előterjesztést engednék meg a Törvényszéknek ezek elbírálására alakított háromtagú, tanácselnökökből álló tanácsa elé. Az előnyös követelések szűkebb körre vonandók és úgy a jelzálogos, mint az ingó záloggal biztosított követelések megtámadhatására feltétlenül mód adandó sokkal hosszabb határidőre visszamenőleg, mint az mai jogunk szerint lehetséges. A megtámadhatóság kérdésében meggondolandónak tartom azt, hogy a megtámadhatóság kérdése magának az eljáró bírónak hatáskörébe utaltassék tekintet nélkül az értékhatárra, az-