Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A kényszeregyesség csődje

A KÉNYSZEREGYESSÉG CSŐDJE. 371 zal, hogy az evidensen megtámadhatónak látszó jogügyletek tekintetében bizonyos értékhatáron innen fizetési meghagyásszerű végzésben, a megtámadott meghallgatása nélkül határozzon. Ellenmondás esetén, amit írásban kell indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani, kerüljön csak a sor tényleges perre. Úgy komoly gazdasági érdekképviseletek, mint a jogászi körök, kétségtelenül egyek annak a megállapításában, hogy itt a legfőbb ideje a fizetésképtelenségi jogunk teljes reformálásának. Mint minden jogi munkálatnál, úgy itt is meg kell tartanunk az objektivitást. AH ez nemcsak azOHE-re vonatkozólag, hanem áll ez a vagyonfelügyelő, illetve tömeggondnok szerepére és javadalmazására is. Hogy a csődtörvény nem vált be, ez még nem ok arra, hogy akkor, amikor az eljáró tömeggondnok költségeit az elért eredményhez és a kifejtett munkához képest százalékszerűen maximálhatjuk, akkor csak tisztán ügyvédi érdekeket szem előtt tartva, akkor ez nem ok arra, hogy magát a tömeggondnokot az OHE-nek rendeljük alá és magát a tömeggondnoksági intézményt csak azért tartsuk fenn, mert megszüntetése ma, amidőn az ügyvédek nyomorúsága a köztudatba ment, nehezen vihető keresztül. Ilyen nagyfontosságú kérdés csak teljes őszinteséggel oldható meg és ha tudná pótolni a tömeggondnok objektivitását az OHE vagy azt feleslegessé tenné, akkor a létesítendő törvény szüntesse meg ezt az intézményt. Ámde nem szabad felejtenünk azt, hogy a közadós személyét kell helvettesítení! Ez a helyettesítés pedig az ellentétes érdekeltség exponense nem lehet, sem pedig annak alárendelni nem tanácsos. Már pedig, ha figyelembe vesszük, hogy az eljárás megindulásának pillanatától kezdve közadósnak kell az adóst tekinteni, hiszen a megtámadhatóságnak stb., függetlennek kell lenni az eljárás formájától, akkor világos, hogy a fizetésképtelenségi jog a hitelezői érdekeknek megfelelően csak akkor, illetve olyképpen szabályozható, ha az elkövetkező eljárás a hitelezők széles körében kelt megnyugvást. A fizetésképtelenségi eljárás célja igaz, hogy nem lehet egyes vagyonfelügyelőknek vagy tömeggondnokoknak életfogytiglani járadékkal vagy* vagyonnal való ellátása, de az sem lehet a célja, hogy a törvénytárban helyet csináljon egy olyan intézménynek, amelynek sikeréhez még ezidőszerint legalább is szó fér.