Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám - A nemzetközi kartelek joga
364 Dí KIRÁLY FERENC. tételes jogszabályok nemzetközi egységesítése kezdeményezhessék annak a gondolatnak a kiemelésével, hogy ennek az uniftkációnak a nemzetközi kartelek tanulmányozásánál felmerült magánjogi és közjogi elvek, jogpolitikai és gazdaságpolitikai megfontolások szem előtt tartásával kellene történnie. Az egységesített magánjogi társasági szabályokat alkalmaz hatókká kellene tehát tennünk a nemzetközi kartelek számára. A kartelek nemzetközi szabályozása — egységes anyagi és alaki karteljog teremtése — avagy a nemzeti karteljogok egységesítése, bár e gondolat indítványok alakjában Genfben is elhangzott (Oualid), ma még épp oly keresztülvihetetlen és felesleges, mint a nemzetközi kartelellenőrző hivatal vagy a nemzetközi kartelbíróság gondolata. A kartel nem jogi instrumentum, hanem gazdasági alakzat, amely rugalmasságánál és simulékonyságánál fogva a forgalomban mindig azt a jogi formát választja ki magának, amelyben legkényelmesebben elhelyezkedhetik. Szükségtelen e helyütt bővebben fejtegetni, hogy a kartel számára, akár belföldi, akár pedig nemzetközi vonatkozásban, speciális jogi forma teremtése egyet jelent azzal, hogy a kartelek ezt a rájuk erőszakolhatónak vélt kényszerzubbonyt azonnal elvetik, sőt ha más kiút nincs, a trösztösödés terére vonulnak át. Azok a belföldi törvényhozások is, amelyek - - mint a német, a norvég és a kanadai — tételes szabályokkal vették körül a karteleket, a kartelekre külön jogi formák erőszakolásától tartózkodtak. Hogyan képzeljük el a kartelvilágjog nemzetközileg egyöntetű karteljét, amikor a nemzeti határokon belül sem találunk a kartelek számára külön jogi formákat? Avagy hogyan képzelhetnők el, hogy az államonként annyira eltérő kartelpolitikai megfontolásokon felépülő kartelrendészet helyébe egységes, nemzetközi kartelszabályokat iktathatunk ? A nemzetközi kartelellenőrző hivatal tervében már vannak épkézláb és felhasználható gondolatok, azonban egy ilyen új intézmény működésének hatékonyságát is ma még kevesen látják biztosítottnak. A genfi világgazdasági konferencia ezekkel a megvalósíthatatlan gondolatokkal szemben helyesen utalt arra, hogy a nemzetközi kartel azokban a szórványos esetekben, mikor valamely jogi személy - kereskedelmi társaság — formáját öltötte magára, amúgy is a jogi személy honossága szerint illetékes nemzeti ellenőrzés szférájába kerül. De kétségtelen az is, hogy a nemzetközi kartelek a magánjogi társaság formájában való működésük mellett is — és ez a túlnyomó eset — az érintett államok törvényhozási, és közigazgatási szabályai alá jutnának.