Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A kényszeregyesség csődje

A KÉNYSZEREGYESSÉG CSŐDJE. 365 A cél tehát csak a? volna, hogy a nemzetközi kartelmozgalom által érdekelt nemzeti államoknak jogából idetartozó részt, kiváltképp pedig főleg a kötelmi jognak a kartelekre alkalmazható tételeit — a magánjogi társaságokra vonatkozó részt — rugalmasan unifikáljuk úgy, hogy a nemzetközi kartelek egyelőre főbb vonásaikban azonos jogi elbírálás alá kerüljenek; bármelyik érdekelt ország intézkedik is felőlük. Ennek az unifikációnak kellene megoldáshoz juttatnia a nemzetközi kartelek magánjogi és jog- és közgazdaságpolitikai problémáit is. Hogy a magánjogi társaságok jogának egységesítésével igyekezzünk eljutni a nemzetközi kartelek jogászi rendszerezéséhez, indokolja az a körülmény is, hogy — a kartel, mint jogi forma, mini sui generis jogügylet, magánjoga egy állambán sem lévén szabályozva — a javasolt megoldási mód leküzdhetetlen nehézségeket alig jelent. Útban van a magánjog, illetve ezen belül a kötelmi jog egységesítése, a kereskedelmi élet, a forgalom hasonló mozgalmai közül pedig itt elég épp a hozzánk legközelebb eső akcióra: a részvénytársaságok jogát egységesíteni kívánó törekvésekre rámutatni. A nemzetközi kartelek számára jogi formául kínálkozó magánjogi társaságoknál olyan súlyos különbségeket jelentő elválasztó vonalat, mint amilyennek bizonyult pl. a csekkjog egységesítésénél az angol-szász és a kontinentális jogrendszer egymástól való sok eltérése,, nem észlelhetünk. A magánjogi társaság joga — sok autonómia engedélyezésével a szerződő felek részére — az egész világon majdnem ugyanaz a rugalmas, könnyen kecelhető anyag. Legfeljebb néhány tételes eltérést kellene itt azonos szabályokra visszavezetni, a jó kartelerkölcsök és a? ipari felelősség alapvető gondolatait általános szabályokban hangsúlyozni és több fontos karteljogpolitikai szempontot érvényre juttatni. A KÉNYSZEREGYESSÉG CSŐDJE. Irta : Dr. LEOPOLD ELEMÉR. Ha igaz az, hogy az intézmények magukon viselik a bennük rejlő tartalom jellegét, akkor a kényszeregyességről, mint gazdasági és jogi alkotásról, elmondhatjuk, hogy kialakulása, sorsa élénken emlékeztet az adós fizetésképtelenségére. Az intézmény u. i. a gyakorlatban nem vált be és ha a csőd hivatalos deklarálását egyelőre el is akarják kerülni az egyességi ajánlatok feljavítására emlékeztető állandó novelláris módosítás24*