Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A nemzetközi kartelek joga

A NEMZETKÖZI KARTELEK JOGA. 363 keretek közt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásukkal — dare, facere vagy non facere •— járulnak hozzá, így, hogy pl. csak egy nemzetközi kartelt elemezzünk, a már említett francia-német káliumszerződés célja : a potassium eladásának az érdekelt államok igényeihez mérten való fejlesztése, az általános költségekben megtakarítások elérése és a fogyasztó számára szükségtelen áremelések kikerülése. E társasági célnak megfelelően a társasági tagok szolgáltatásai: 1. tartózkodás árunak a másik tag részére rezervált piacon való elhelyezéséről, 2. annak megakadályozása, hogy idegen vállalatok a szerződés hatályossága alá eső területekről exportálhassanak vagy reexportálhassanak, 3. az említett területeken átmenő (transitó) áruforgalom ellenőrzése, 4. a kivitelre szánt potassiumkészítményeknél felhasznált potassium árának és az ezzel kapcsolatos ellenőrzésnek egyetértőleg való megállapítása, 5. az érdekelt francia, illetve német belföldi szindikátusokban az öszszes belföldi termelők egybentartása, 6. ez utóbbiaknak országonként, közös szervezetekben való egybefoglalása az eladás fejlesztése céljából, 7. a szerződéshez nem csatlakozott és a piacon esetleg fellépő új termelők által kivitt potassium és potassiumgyártmányok mennyiségének megállapítása és az idevonatkozó adatoknak a tagokkal közlése, 8. a piac szabályos menetének biztosításában való együttes részvétel, 9. a rezervált területeken kívül eső — külföldi — államokba irányuló kivitelben való közreműködés a szerződésben meghatározott részesedőhányad betartásával, 10. a befutó rendelések és az elintézett szállítások mennyiségének időszakonként egymással való kölcsönös közlése és kvótatúllépés esetén a szóbanforgó különbözetnek megfelelő rendelésátírás, illetve százalékos készpénzbeli bonifikáció útján való kiegyenlítése, ni közös ármegállapítás egyfelől a termelési költségek, másfelől a potassiumot felhasználó ipar és mezőgazdaság fejlesztési szempontjainak tekintetbevételével ; a kölcsönösen meghatározott árak betartása, 12. a szerződésben meghatározott ellenőrző bizottság, a barátságos egyezletők és a választott bíróság hatáskörének, illetve működési körének elismerése, 13. a választott bíróság által a szerződés be nem tartásának megállapítása esetén ítéletileg meghatározott kötbér megfizetése, stb. Ugyanígy végigelemezhetnénk valamennyi előttünk ismeretes nemzetközi kartelt, hogy megállapíthassuk, hogy e gazdasági alakulatok legcélszerűbben magánjogi társaságoknak minősíthetők. Indítványunk az, hogy a magánjogi társaságokra vonatkozó Jogállam. XXVII. évf. 7. füzet. 24