Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A nemzetközi kartelek joga

3 02 D? KIRÁLY FERENC. a gyártási titkok és szabadalmak kölcsönös kicserélését a nélkül, hogy az egységes ármeghatározás vagy közös eladási iroda létesítésének kérdéseivel foglalkoznék. .A fogyasztók érdekeit a tipiiáció, a standardi^áció és a termelt iparcikkek egyszerűsítése útján szolgálja és a háború előtti áraknál olcsóbban árusít. Eme nemzetközi kartelek jogi tartalmát — természetesen csak a rendelkezésünkre álló adatok mértékében — áttekintvén, megállapíthatjuk, hogy a nagy nemzetközi kartelek nemcsak gazdasági vonatkozásban és szervezeti rendszerükben mutatnak, bármennyire nagyfontosságúak is, a belföldi karteleknél egyszerűbb képet — hiszen a Világgazdasági Konferencia is megállapította, hogy főleg a termelés fontos nyersanyagai tekintetében és a már amúgy is centralizált iparágaknál törekszenek racionális gazdasági élet elérésére — de egyúttal jógi struktúrájuk is legtöbbször sokkal egyszerűbb, mint a belföldi karteleké* A belföldi kartelek jogi köntösük megválasztásánál válogathatnak hazájuk kereskedelmi társaságainak (közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet) és személyegyesüléseinek (egyesület) formái közt és rendelkezésükre állanak ezek mellett —• akár a kettős társaság rendszerében, akár e nélkül — a kötelmi jognak a magánjogi társaságra vonatkozó tételei, de egyúttal az innominát szerződések is. Már viszont a nemzetközi kartel jogi felépítésében sokkal egyszerűbb. Általában az mondható, hogy (az izzólámpa- és a rézkartel sui generis struktúrájától, mint kivételtől, eltekintve) a nagy nemzetközi kartelek tartózkodnak attól, hogy az egyik vagy másik általuk érintett állam kereskedelmi jogából valamely kereskedelmitársasági forma instrumentumát vegyék igénybe, önálló közös kereskedelmi szervet sem igen létesítenek, de inkább a szerződő felek önállóságának és szabad rendelkezésének elvein sarkaló kötelmi jog rugalmas keretei közt helyezkednek el. Innen van az, hogy a nemzetközi kartelek némelyek megállapítása szerint innominát-szerződések, mások szerint pedig egyesületek avagy — és ehhez az állásponthoz csatlakozunk - - magánjogi társaságok. A nemzetközi ipari kartelek vámvonalak által elválasztott nagyipari vállalatoknak, illetve ezek nemzeti egybefoglaltságainak kötelmijogi szerződései, amelyekben a szerződő felek kölcsönösen arra kötelezik magukat, hogy a tevékenységi területükön észszerűen organizáltan és a közérdekkel is összeegyeztetett módon folytatandó termelés közös céljához a szerződésben kikötött szervezeti * Dr. Franz von Király: Ungarisches Kartellrecht. Internationales Anwaltsblatt, Wien, 1928.