Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A római szerzőijogi értekezlet eredményei

A RÓMAI SZERZŐIJOGI ÉRTEKEZLET EREDMÉNYEI. szabály bizonyos mértékben hátrányos, mert elősegíti azt a körülményt, hogy az új egyezmény és a berlini egyezmény egyidőben érvényben legyenek, r azonban arra szükség volt azért, hogy az Amerikai Egyesült-Államoknak az Unióhoz való csatlakozását lehetővé tegyék ; a nevezett állam képviselői ugyanis kijelentették, hogy az Egyesült-Államok a berlini egyezményhez kíván majd csatlakozni, azonban ez a csatlakozás hosszabb előkészítést igényel és e mellett a törvényhozásuknak szünetelése, valamint egyéb kérdésekkel való foglalkoztatása miatt előreláthatólag csak évek múlva lesz megvalósítható. i 2. Ezek után röviden érinteni akarjuk azokat a fontosabb javaslatokat, amelyek az értekezleten nem kapták meg az egyhangúságot és ennek folytán nem kerültek bele az új egyezménybe. Ezek a javaslatok a következők: 1. Az iparművészeti művekre vonatkozólag a védelem kérdését a jelenlegi 2. cikk utolsó bekezdése tudvalevőleg a belső törvényhozások hatáskörébe utalja. A mi szerzőjogi törvényünk ezeknek a műveknek az egyéb művészeti művekkel egyforma védelmet biztosít és ennek folytán az Unió országainak iparművészeti termékeit is védjük, ezidőszerint még akkor is, ha valamely ország nem biztosít a mi műveink részére hasonló védelmet. Ez rendkívül hátrányos reánk nézve, hátrányos azon más országok részére is. amelyek hasonló helyzetben vannak, mint mi ipl. Franciaország). Ennek folytán ezek az államok olyan javaslatot tettek, amely lényegéten a viszonosságtól tenné függővé a külföldi iparművészeti termékek védelmét. Ez a javaslat azonban a teljes ülésen nem ment keresztül, mert Olaszország és Japán ellene szavazott. Ennek folytán megmarad a mostani egyezménynek 4. bekezdése és nekünk belső törvényhozásunkban kellene nézetünk szerint valami módot találni arra, hogy a külföldi műveket csak viszonosság biztosítása esetén védjük. 2. A 3. cikkre vonatkozólag, amely a fényképészeti művek védelmét tárgyalja, nagyszámú javaslatot terjesztettek elő a különböző államok, amelyek közül a francia javaslat volt a legfontosabb. Ezt a védelmet bizonyos mértékben a mű szerzője nevének és alkotása idejének feltüntetésétől tette volna függővé és a védelem idejét egységesen 20 évben állapította volna meg. Ez a javaslat is leszavaztatott és a 3. cikk teljesen mai alakjában maradt meg. 3. Nem nyert egyhangúságot a 7. cikk módosítására vonatkozó az a javaslat sem, amely szerint a védelem ideje egységesen a szerző halála után 50 évben állapíttatott volna meg. «8