Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A római szerzőijogi értekezlet eredményei

A RÓMAI SZERZŐIJOGI ÉRTEKEZLET EREDMÉNYEI. 347 óhajtotta tenni, minden megszorítás nélkül. Ez ellen a javaslat ellen, amely különben általában véve a magyar álláspontnak is megfelelt, főleg az ausztráliai, újzélandi, továbbá a norvég megbízottak tiltakoztak, azt vitatva, hogy a szerző jogát a rádió terén közérdekből (intérét public) korlátozni, sőt kizárni is lehet. Ezt az álláspontot a dominiumok érdekében az angol képviselők is támogatták. Tekintetfel a közérdek fogalmának meg nem határozott és rendkívül tágan is értelmezhető jelentőségére, ez ellen a javaslat ellen számos küldöttség, közöttük a magyar is tiltakoztak és közérdek helyett csupán a közrend (ordre public) érdekében való korlátozást kívánták megengedni. A közrend kifejezése ugyanis már számos nemzetközi egyezményben alkalmazást nyert, ennek folytán tehát értelmezése tekintetében kevésbbé lehetne meglepetésektől tartani. E mellett kétségtelen az, hogy az utóbbi javaslat sokkal szűkebb térre szorítaná a szerzői jog korlátozásának eseteit, mert csupán közjogi szempontokból engedné meg a korlátozást, holott a közérdek fogalma nem zárná ki azt sem, hogy magánjogi szempontok is irányadók lehessenek a szerzői jog megszorításánál. Az értekezleten ez a javaslat sem ment azonban keresztül és hosszas vita után fogadta el az értekezlet az egyezmény i i-bis cikkének szövegét. Ez a szöveg i. bekezdésében a szerző kizárólagos jogának nyilvánítja művének a rádió útján való nyilvános közlése megengedését. Azonban a 2. bekezdés értelmében ez a jog a szerződő államok belső törvényhozása útján korlátozható, ennyiben tehát az egyezmény eleget tesz a korlátozás megengedésére vonatkozó óhajoknak. Ezzel szemben viszont a szerzők érdekeit is megvédeni igyekszik, amennyiben kimondja, hogy semmiesetre sem fosztható meg a szerző rádió útján való közlés esetén erkölcsi jogától (6-bis cikk), továbbá attól a jogtól, hogy méltányos jutalmat követelhessen. Ennek az utóbbi jognak azonban ismét bizonyos megszorítását jelenti az a körülmény, hogy a szöveg szerint ezt a méltányos jutalmat, amennyiben a szerző és a vállalat nem tudnának megállapodni, az illetékes hatóságok állapíthatják meg. Ez a hatóság lehet, a szerint hogy a belső jogalkotás miként rendelkezik, a bíróság, de lehet a közigazgatási hatóság is. Kimondja még az említett rendelkezés, hogy a korlátozásoknak szigorúan csak abban az országban van érvénye, amelyben a törvényhozás e tárgyban intézkedett, tehát más országban az ilyen korlátozás igénybevétele mellett történt közlést egy ottani rádió leadó-állomás útján újból közölni (réémission rebroadcasting) vagy egy rádió felvevő-készülők segélyével hangosan beszélő útján nyilvánosan előadni csak akkor Jogállam XXVII. évt'. 7. füzet. 2j