Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Többszöri rendelkezés a joggal

TÖBBSZÖRI RENDELKEZÉS A JOGGAL. 23 lan gazdagodására való tekintet nélkül — oly körülmény dönti el, mely a szóbanforgó speciális jogintézménynek: a kezességnek a természetében gyökeredzik. Nevezetesen ebben az esetben az elsődleges porció az adósé les\ s a kezes marad regress^usra utalva a hitelezővel szemben, mert a) ha a hitelező a tartozás összegét előbb az adóstól és azután a kezestől veszi fel, a kezes fizetése az adóssal szemben nem joghatályos, mert hiszen a követelés a kezes fizetése idején már nem létezett; így az adós szabadul kötelezettsége alól, a kezesnek pedig marad a condictio vagy a kártérítés; b) ha a hitelező előbb a kezestől s azután a nem értesített adóstól veszi fel a követelést, ismét a kezes marad csávában: szekundér pozícióban, mert ekkor az adós fizetése vele szemben hatályos lévén, az adóstól megtérítést nem követelhet, hanem csak a hitelező ellen fordulhat, aki oly követelést vett fel, amely már megszűnt, illetve a kezesre szállott. A kezeséhez hasonló szekundér pozicióban van a biztosított olyankor, midőn a biztosítási eset oly körülmény folytán következett be, melyért harmadik személy a biztosítottal szemben felelős s a biztosított a kártérítést is, (ill. a harmadik személy jogalapnélküli gazdagodása folytán őt illető értéket) és a biztosítási összeget is felveszi, a nélkül, hogy a második fizető az első fizetésről értesíttetett volna. Megváltozik ez a helyzet akkor, midőn a jogilag előnyös pozíció kétszeri értékesítésének bizonyos módjai általánosakká válnak, vagy ezeknek az eljárásoknak bizonyos lehetőségei úgyszólván intézményesen biztosíttatnak egyes jogintézmények körében. Ilyen esetekben a kettős érdekkielégítés ösztönszerű tilalma a jogalkotást vezérlő elvvé változik és módosítja a kérdéses jogintézmény egész szerkezetét. A pozició kérdésére most már nem az eredeti konstrukció, hanem az a szempont lesz döntő, hogy miképpen lehet nemcsak utólagos regresszus által jóvátenni a kétszeri rendelkezés-okozta jogellenességet, hanem miképpen lehet könnyebben elejét venni az ily rendelkezésnek ? A jogi szerkesztésmód ilyetén megváltozásának markáns példája a magyar jogban a kétszeri ingatlaneladások körül kifejlődött ismeretes bírói gyakorlat. Az optk. alapján a helyzet hasonló volt az eddig tárgyalt helyzetekhez. Az első vevő, ki telekkönyvön kívüli átruházás alapján lépett birtokba, ugyanolyan szekundér pozicióban volt a telekkönyvi tulajdont nyert második vevővel szemben, mint a kezes az adóssal, a biztosító a biztosítási eseményért felelős harmadik személlyel szemben : miként ezeknek csak regresszusuk van az alaptalanul gazdagodó