Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Többszöri rendelkezés a joggal

1 2 2 Df FÜRST LÁSZLÓ. különböző személyek rovására történő kihasználás eseteit foglalja magában. Az ide tartozó jelenségek alapsémája a következő: A jogi érdekkielégítés, annak következtében, hogy a jogszabályok sohasem képesek a konkrét esetet szem előtt tartani, hanem mindig csak általános tényálladékokat, ugyanazon egy érdekre vonatkozólag in concreto többször is történhetik; pontosabban ezt a többszöri érdekkielégítést a jog nem mindig zárja ki. Ilyen esetekben az érdekkielégítés alanya oly jogilag biztosított külső helyzetben van, mely helyzet két (esetleg több) különböző személy által hozott áldozat ellenértékeképen engedhető át. A jog szabályai prima vista mind a két személy részére való átengedést lehetővé teszik és nem veszik elejét annak, hogy az előnyös helyzet eredeti alanya az átengedés folytán mindkét másik személy által nyújtott értékek élvezetében maradjon. A kettős érdekkielégítésnek ez a lehetősége egyike a jogszabályok szerkezetéből elvileg elkerülhetetlenül folyó disszonánciáknak. amellyel szemben szinte gépies ellenhatásként jelentkezik a «nem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni» példázatnak tiltakozó szava. Ez a tiltakozás azután jogi formát, konstrukciót is talál magának, mely szemben áll az eredeti konstrukcióval s ha a kérdés kiéleződik, kész a tudományos és gyakorlati probléma: melyik a helyes, s még inkább: melyik a jog céljának inkább megfelelő konstrukció? A felől eleve nem lehet kétség, hogy az előnyös jogi helyzet eredeti alanya mindkét ellenértéket nem tarthatja meg s hogy a «kétszeres érdekkielégítés»-ért a jogügyleti vagy ügyleten kívüli kártérítés avagy az alaptalan gazdagodás szabályai szerint mindenképpen felelős marad s az egyik érték visszatérítendő lesz. A kérdés súlypontja ott van. hogy ez a felelősség az «áldozatok» melyikével szemben fog fennállani, vagyis, hogy kettejük közül melyik marad «birtokban*, az előnyös jogi helyzet élvezetében és melyik van utalva a bonyodalom spiritus rectora elleni visszigényre? Addig míg az előnyös jogi helyzet kétszeres kihasználása csak szórványos, véletlenen vagy a konkrét helyzet kiaknázásán alapuló jelenség, addig a kérdést a% illető jogintézmény keretében a kétszeres érdekkielégítés lehetőségére való figyelem nélkül kialakult szabályok döntik el. Pl. ha a hitelező a követelést az adóstól is és a (készfizető) kehestől is felveszi, ezáltal ugyanazon jogi pozícióját kétszer realizálta, «értékesítette» s ekkor a pozíció kérdését az adós és a kezes közt —1 a hitelező alapta-