Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Többszöri rendelkezés a joggal

TÖBBSZÖRI RENDELKEZÉS. A JOGGAL ölő félnek és az ő családjának létfenntartása nincs biztosítva. Mégis ez a körülmény nem mentesítheti az emberölőt a kártérítéstől (VI. 265 5/1926, 1927. VI. 22., MD. XX. 98.). Végeredményben tehát annak dacára, hogy az igényeket a sértettek olykor túlfeszítik (pl. a megölt özvegye tartást ítéltetett meg egy gyermeknek, kinek már előbb elhalálozását elhallgatta: a már idézett VI. 3988/1926. sz. esetnek JH. 1867 alatt közölt része szerint): mégis azt hisszük, hogy ennek a kérdésnek egyes részleteiben a judikatúra nemcsak ingadozó (mint a felsoroltak példázzák), hanem általában kevesebbet ad a megöltek hátramaradottjainak, mint a való életviszonyok mérlegelése alapján kellene, s a fennálló törvényes szabályok mellett lehetne is megítélnie. TÖBBSZÖRI RENDELKEZÉS A JOGGAL. írta : Dr. FÜRST LÁSZLÓ. Dr. Loir Tibor a Jogállam 1927. október—novemberi számában Cessio legis cím alatt a munkásbalesetbiztosítási jognak azzal a kérdésével foglalkozik, hogy a károsultat a kár okozójával szemben megillető követelés mikor száll át a mnnkásbiztosító pénztárra, illetve, hogy ez az átszállás a káradóssal szemben mely időponttól fogva hatályos? Azt a német és a magyar bírói gyakorlatban kifejezésre jutott s nálunk Szladits által képviselt felfogást, hogy az átszállás illetve annak a káradóssal szemben való hatálya az általános szabályoktól eltérően nem a fizetés időpontjában (ill. a káradósnak a fizetésről való értesülése időpontjában), hanem korábban, nevezetesen már a baleset időpontjában ált be, — dr. Lőw Tibor többé-kevésbbé mesterkéltnek tartja. A felvetett esetben annak az általánosabb jelenségkörnek egy példájával állunk szemben, melyet a címűi írt kifejezés csak megközelítően s a rövidség kedvéért nem is szabatosan jelöl meg. Ez a jelenségkör a jogilag előnyös helyzeteknek a jogszabályok formai szerkezete által lehetővé tett többszöri kihasználásának azokat az eseteit öleli fel, melyekben ez a kihasználás különböző jogalanyok rovására, különböző, a jog által védett érdekkörök objektív sérelmével történik. A jelenségkör tehát a fenti fogalomnál egyfelől tágabb, mert nemcsak jogok, hanem általában jogilag előnyös helyzetek a tárgyai, s mert maga a jelenség nem feltétlenül rendelkezés, hanem általában a joghelyzettel való élés, annak realizálása; másfelől szűkebb, mert csak a