Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A valorizációs törvény

A VALORIZÁCIÓS TÖRVÉNY. 289 Szerző - nagyon helyesen — a törvény beosztását és a szakaszok sorrendjét követi. Az alábbi soraimban a kitűnő és kimerítő, mondhatni minden idetartozó kérdésre kiterjedő kommentár megbeszélése fonalán egyszersmind a törvény lényegesebb részeit is ismertetem. A törvény i. §-a értelmében a koronára vagy forgalomban már nem levő más belföldi pénzre szóló magánjogi pénztartozás összegének megállapításában a koronaértékben beállott változást csak e törvény rendelkezésének megfelelően lehet figyelembe venni, vagy annyiban, amennyrben más jogszabály kifejezetten megengedi. Szerző ehhez igen érdekes magyarázatot fűz, ami egyszersmind általános tájékoztatásul szolgál. Rámutat szerző arra, hogy a valor. kérdésében több elmélet állott egymással szemben, főként pedig az ú. n. azonossági elmélet és a kártérítési elmélet. Szerző ez utóbbinak híve volt, amit meg is indokol; hozzáteszi azonban, hogy az újabbi időben a bírói gyakorlat inkább az azonossági elméletet favorizálta (míg én azt hiszem, hogy a bír. gyakorlat már kezdetben túlnyomóan, újabban pedig kizáróan az azonossági elven állott). De helyesen jegyzi meg szerző, hogy ma már a törvény meghozatala és életbelépése folytán ezen dogmatikai vitatkozáson túl vagyunk, és most már a törvény helyes értelmezése és alkalmazása a főkérdés. Közbevetőleg megjegyzem, hogy nézetem szerint a törvény is az azonossági elméleten áll ott, ahol egyáltalában a valor.-nak helyt ad. Szerző pedig — amint az egyes magyarázatainál ki lesz mutatható — nem hagyott fel teljesen a kártérítési elmélethez való ragaszkodásával, amiből arra következtetek, hogy szerző a törvényt is — legalább néhány rendelkezésnél - részben a kártérítési alapon állónak tekinti, amit abból is következtetek, hogy szerző maga mondja (17. old.), hogy az eddigi vitás kérdés «azzá fordul át, vájjon a törvényben foglalt szabályok egyáltalában helyezhetők-e egységes elvi alapra és vájjon a\ egységes elvi alap a ^ azonossági vagy kártérítési igényre utal-e h Ez az a része a kommentárnak, amellyel egyetérteni nem tudok, mert — nézetem szerint — a törv. csak egy alapelven, t. i. — amint már említettem — az azonossági elven épül fel, amelynek részletesebb indokolását más alkalommal megtettem, ennek ismétlése pedig túlmesszire vezetne. Ezekre rámutatni azonban azért volt szükséges, mert itt rejlik a főoka annak, hogy a magyarázat néhány részleteiben eltérő nézetben vagyok. Ide tartozik különösen a valorizációs igény kérdése. Az én nézetem szerint ugyanis