Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A valorizációs törvény

290 D? SCHUSTER RUDOLF. egy külön valorizációs igény, mint külön alanyi jog nem létezik, hanem az már az alapkövetelésben bent rejlik és abban nyilvánul meg, hogy az adós a megváltozott pénzértékre való tekintettel magától értetően úgy tartozik teljesíteni, amint azt tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosság megkívánja (magánjogi törv. javasl. 1084. §, német ptkv. 242. §-a «Treu und Glauben»). Ezzel szemben szerző egy külön törvény által adott alanyi jogot konstruál a valorizációs igény megalapíthatása céljából, sőt azt a tételt állítja fel, hogy az átértékelési igényt az átértékelési kérelem keletkezteti (39, lap). Ezt az élesen kidomborított álláspontját'szerző egész művében következetesen keresztülviszi és ennek jogi jelentőségét és természetét (különösen a 18. stb. lapokon) részletesen és szépen fejtegeti, ami oda vezet, hogy az e kérdésben hozandó ítéletet konstitutív ítéletnek nevezi (ugyanígy yi, old is). Nem tudom, vájjon ebben és a vele kapcsolatos kérdésekben egy szépnek látszó dogmatikai konstrukció kedvéért nem szavazta-e le a tudós professzor a kiváló bírót? De bármikép is álljon a dolog, az bizonyos, hogy az a különleges álláspont a munkának értékét sem a gyakorlati alkalmazás tekintetében, sem más vonatkozásban nem csökkenti. Rámutat szerző az 1. § magyarázatánál még főkép a következőkre : A valorizációs törvény egy alkalmi törvény, melyet egész abnormális viszonyok szültek, úgy, hogy sok rendelkezés nem alkalmas arra, hogy magánjogunk általános elvévé váljék. Elévült, vagy más okból bíróilag nem érvényesíthető követelés valorizációban nem részesülhet. Ezután még megbeszéli a valorizáció kérdését abban az esetben, ha a tartozás értékpapírokra, gabonára vagy más terményre, aranyra stb. szól. Abból, hogy a törvény magánjogi tartozások valorizációjáról szól, amelyek felett bíróság dönt, -szerző szerint nem következik, hogy ha a pénztartozás felett más, nem polg. bíróság vagy közig, hatóság határoz, az a valorizációt kizárná, csakhogy a valorizációs kérelem a bíróság elé terjesztendő perrel. E szempontból a perrel egyenlő jelentőségű a kisajátítási kártalanítási eljárás. A 2. §-nál, amely szerint valor. alá egváltalában csak is azok a tartozások esnek, amelyeknek meghatározására az 1924 júl. 1. napját megelőző időpont irányadó, és a j. §-nál, amely a valor. érvényesíthetésére egy évi határidőt állapít meg a törv. életbelépésétől, tehát 1928 ápril i-től (esetleg lejárattól) számítva, szerző a következő magyarázati szabályokat adja: A törv. azt a vitás kérdést, vájjon mi legyen a valor. kezdőpontja? úgy