Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Két téma. [Nőtartási díj. Kártérítés ölésért.]

i8 Dí BLAU GYÖRGY. de meglevő (nemjövedelmező) vagyonát avagy csak megszerezhető jövedelmét nem. Ellenben a férfit nem mentesíti az, hogy vagyon és jövedelem nélkül áll, amíg keresetképes. Ha csak szülei segélyezéséből él is: munkaképessége alapján tartásdíjban marasztalható (bpesti tábla, III. 14,028/1926, 1927 VI. 17, J. H. 1383); szintúgy a jelenleg vagyontalan, műteremmel és keresettel nem rendelkező festőművész is (Kúria III. 7040/1926, 1927 VI. 10. J. H. 1284.) Nem lehet tehát a nőtartás terére egyszerűen átvinni azt a más összefüggésben kimondott tételt, hogy «a férj. érdeke a feleségével legalább is egyenlő jelentőségűi) (bpesti tábla, III. 11,904/1926, 1927 VI. 18, J. H. 1382). Végeredményben a nőtartás körüli jelenlegi jogállapotot a férfi terhére túlfeszítettnek s a való életviszonyokkal már nem kongruensnek érezzük. Jogpolitikailag, az emberi magatartások motiválása szempontjából sem helyes ez. Mert ha talán a különválásnál túlzottan fenyegető teher össze is tart még valahogyan egyes rossz házasságokat: az egész helyzetnek előre-ismerete viszont aránytalanul inkább növeli a nőtlen férfiak közt amúgy is erősen grasszáló házasság-iszonyt. II. Kártérítés ölésért. Két határozatát is olvastuk legújabban a Kúria VI. polgári tanácsának, melyek szerint az emberölő — a temetési költségen felül — csak azoknak köteles (és pedig járadék formájában) kártérítést fizetni, akik a megölttől tartást követelhetlek. (VI. 2615 5/1926, 1927 VI. 22., és VI. 3055/1926, 1927 IX. 9., Jogállam 1927. 323. és 326. Vájjon csak azok jönnek figyelembe, akiknek tartási igénye ex lege állt elő? de nem a netán szerződésből jogosultak?) Aki pedig tartást nem igényelhetett, az egyáltalán nem követelhet kártérítést a halál okozójától, még akkor sem, ha a megölt (pl. fiú) az ő (pl. atyai gazdaságában önként rendszeresen munkálkodott, és így a halál folytán megfogható vagyoni hátrány hárult a követeléssel fellépőre ! (VI. 2455/1926., 1927 VI. 8., J. H. 1232, és fenti VI. 3055/1926. sz. határozatnak J. H. 1617. alatt közölt további része.) Nem tartjuk a felelősség ilyen korlátozását aggálytalannak. Igaz, hogy a büntetőtörvénykönyv (292. §.) is csak a tartásra jogosultak kártalanításáról beszél szerinte különben járadék helyett esetleg egyszersmindenkorra szóló tőke is meg-