Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

278 Dí KUNCZ ÖDÖN. szabályozásban részesítse. Éppen ezért az olyan kft.-nál, amelynek törzstőkéje a 100,000 P-t és tagjainak létszáma a 2 ^-öt meghaladja, kötelezővé teszi a felügyel'őbi^ottság létesítését. Tekintettel arra, hogy a Kt. a rt. fel ügyelőbizottságát teljesen elhibázottan szabályozza, szükségesnek mutatkozott a kft. felügyelőbizottságának egészen új szabályozása. A vonatkozó rendelkezések nemcsak abban az esetben tartandók szem előtt, ha a kft, köteles felügyelőbizottságot' létesíteni, hanem akkor is, ha a kisebb taglétszámú kft. a tagok közvetlen ellenőrzése helyett önként vállalkozik felügyelőbizottság megszervezésére. Ad. 5. AT. nem teszi magáévá azt a gondolatot, amely nagyobb kft.-oknál szükségesnek tartja a kötelező taggyűlés létesítését. Tehát bármely kft.-nak jogában áll a taggyűlést a tagok írásbeli szavazásával helyettesíteni. V. Amíg a rt.-ot minden más kereskedelmi társaságtól és az egyesülettől is egyedül az a körülmény különbözteti meg, hogy ennek a társaságnak részvénye van és ez a körülmény alakítja ki magának a részvényjogi szabályozásnak lényegét is, addig a kft.-nál a hangsúly azon van, hogy nincs rés-vénye; nem lehet a tagságjogokat fungibilis jószággá varázsolni oly módon, hogy értékpapírba öltöztetjük azokat. Ez a körülmény teszi lehetővé a kft.-nak a rt.-nál jóval enyhébb szabályozását% amiből viszont önként következik, hogy a kft. szabályozásának a legnagyobb súlyt kell fektetnie az ü%letrés%átruhá%/ás korlátozására. Az üzletrészátruházásnak korlátozása azonban nem mehet el az átruházás teljes kizárásáig. Mert ennek logikus folyománya a tag kilépésének megengedése volna, ami viszont megrendítené a hitelezők legfontosabb garanciáját, az állandóan konzerválandó törzstőkét. Az ületrészátruházást tehát elvileg a kft.nál is meg kell engedni. Az átruházás itt azonban a befektetett tőke visszaszerzésének rendkívüli módozata és nem a társaság gazdasági alapja, miként a rt.-nál a részvényátruházás. Ebben van a lényeges különbség a rt.-gal szemben. A kft.-nál a törvényes szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy a tag itt állandó érdekeltséget vállal; tehát a társas viszony megszüntetése itt egy előre nem látott és szándékolt kivétel. A T. szabályozása az üzletrész forgalomképességét a következő rendelkezésekkel zárja ki: 1. Az üzletrészről értékpapírt kiállítani nem lehet. Az egyetlen okirat, amelyet tagságjogairól a tag követelhet, a tagjegyzék kivonata, amely a társaság és a tag között fennforgó jogviszonyt (a törzsbetét nagyságát, a pótbefizetési és a mellékszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget és minden későbbi változást) feltün-