Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 279 teti. A T. tehát, szemben a német jog hallgatásával, a lichtensteirti törvény 409. cikkével (amely megengedi az üzletrészről forgatható értékpapír kiállítását) és a belga javaslattal (amely az üzletrészt rektapapírnak minősíti) intézményesen kizárja azt, hogy az üzletrész értékpapírban rögzíttessék meg. 2. Egy tagnak csak egy üzletrésze lehet; ezzel szemben az ii-letrés? névértéke (a törzsbetét) különböző lehet (ez a főakadálya annak, hogy az üzletrész helyettesíthető dologként szerepelhessen a kereskedelmi forgalomban). Ha a tag újabb törzsbetét szolgáltatását vállalja vagy megszerzi egy másik tag üzletrészét, ezzel még nem lesz több üzletrésze, hanem csak üzletrészének névértéke fog nagyobb lenni. Több üzletrésze a tagnak a T. szabályozása szerint csak abban az esetben lehet, ha az üzletrészek különböző jogi természetűek [elsőbbségi üzletrész kreálásának u. i. nincsen akadálya). 3. Az üzletrész felosztásának csak akkor lehet helye, ha a tag üzletrészét részben ruházza át, avagy a felosztást valamelyik tag halála esetében az örökösödési osztály teszi szükségessé. Ilyenkor is szem előtt tartandó azonban az ü\letrés%minimúm (200 P). A társasági szerződés azonban az üzletrész feldarabolását és felosztását az imént említett két esetben is kizárhatja. 4. Ami magát az üzletrész átruházását illeti, e tekintetben a T. szabályozása disztingvál a szerint, amint az üzletrésznek a) valamelyik tagra vagy b) nem tagra való átruházásáról van szó. Ad a) Valamelyik tagra az üzletrészt minden korlátozás nélkül (tehát a társaság beleegyezése nélkül is) át lehet ruházni. Egyetlen kivétel, ha az üzletrész mellékszolgáltatásra is kötelez. Hatályossá az ily átruházás a társasággal szemben a bejelentéssel válik, amikor igazolni kell az átruházást a végből, hogy a társaság azt a tagjegyzékbe bevezethesse. Ad b) Nem-tagra az üzletrészt csakis a társaság beleegyezésével lehet átruházni. A társaságot ily esetben elővételi jog illeti meg egy általa szabadon kijelölhető személy javára, amely jogot, ha a társaság a bejelentéstől számított 15 napon belül nem gyakorolja, ez a negatívum a beleegyezés megadását jelenti. A T. nem kívánja meg az üzletrész átruházásához a közokirati formát, mert a tagra átruházás ellen kifogást tenni nem lehet, idegen személyre való átruházás esetében pedig kellő védelmet nyújt a társaság javára megállapított elővételi jog. 5. Ugyanazt a célt szolgálja, mint az üzletrészátruházásnak korlátozása, a T.-nek az az intézkedése, amely megtiltja, hogy