Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 2ÓI talanná teheti az azonosság megállapítását, különösen olyan esetben, amikor az áru minősége objektív kritériumok szerint meghatározható nem volt, feljogosítja a vevőt az áru visszautasítására (339/1918). Az áru szerződésszerinti minősége tekintetében a bizonyítási teher az eladóra hárul, ha a vevő az árut át nem vette, hanem annak kifogásolása mellett azt a tárolás helyén az eladónál visszahagyta. Ilyen esetben az eladó köteles a minta pecsétéléséről és az expertis eljárás megindításáról is gondoskodni (339/1918). Csalás esetén a vevő rendelkezése folytán külföldre szállított és mintavonás után a vasúttól elvitt árut is jogosult a vevő visszautasítani, bárha az eladó a minőségért csak belföldi végállomásig vállalt is szavatosságot (644/1925). Csalás esete forog fenn, ha az eladó egészséges áru helyett dohos, tökéletesen romlott rozsot szállított (644/1921;). Nem szerződésszerű áru szakértőbizottsági visszautasítása (stoszolása) esetén a vevőnek nincs joga erre a még ki nem fizetett árura az utánszállítási késedelem beállta előtt megtartási jogot gyakorolni, annak az esetleges kártérítési igényének a biztosítására, mely őt a netáni szállítási késedelem esetén megilletni fogja. Amennyiben az eladó felhívása ellenére a vevő ezt az árut vissza nem adja, az eladót az ügylettől való elállás joga megilleti (197/1926). Ha fuvarlevél másodpéldány ellenében kell fizetni, a vevő köteles a fizetést a bemutatott fuvarlevél-másodpéldány ellenében azonnal fentartás nélkül teljesíteni és nincs joga ahhoz sem, hogy a fizetést bármely okból akármilyen rövid időre is felfüggessze. A fuvarlevél-másodpéldány ellenében való fizetés kikötése mellett a vevő a vételárat előre köteles fizetni, az áru tényleges átadása és — amennyiben az eladó a minőségért a belföldi végállomásig szavatol — annak minőségi átvétele előtt. Az ilyen ügylet megkötésének az a következménye, hogy az áru tényleges átadásával és esetleges minőségi hiányával kapcsolatos kifogásokból eredő igényeket a vevő csak utólag, birtokon kívül érvényesítheti (3408/1925). — Más esetben viszont kimondta a bíróság, hogy nem ok az elállásra, ha az október 14-én bemutatott duplikát ellenében fizetendő vételárnak egy részét a vevő visszatartotta, amikor másnap nagy mennyiségű áru szállítási határideje járt le és a körülményeknél fogva előrelátható volt, hogy az eladó szállítani nem fog s ebből kifolyóan a vevőt a visszatartott vételári részletnél sokkal nagyobb összeg fogja árkülönbözet gyanánt megilletni (1630/1927).