Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

2ÓO BÍRÓI GYAKORLAT. a szerződésszerű teljesítésre való készségét, a teljesítési határidő nem az ügyletkötéstől, hanem csak a vevő jogellenes magatartását megszüntető ezen közléstől számított nyolc nap alatt telik le. Az eladó ugyanis e közlésig nem volt köteles a teljesítés iránt intézkedni. Az addig eltelt idő tehát a teljesítési határidőbe nem számítódik bele (76/1926). Ha az eladó az árut jogosulatlanul nem zsákolva, hanem ömlesztve szállítja, ez a vevőnek csak az okozott kár érvényesítésére ad jogot, de nem szolgálhat alapul a 615. §-ban megállapított késedelmi következmények alkalmazására (15 37/1927). «Ausfuhrfrei transit paritát Szob» kikötés esetén a cseh vámkezelés alkalmából szolgáltatandó s^árma^ási bizonylatok költségeit az eladó köteles viselni (2 $04/1927). Az eladó, aki a vasúti kocsi rendelése tekintetében kötelességét nem teljesítette, nevezetesen kocsit kellő időben nem rendelt s a vevőt arról, hogy a vasúti kocsi ki nem állíttatott, haladéktalanul nem értesítette, a szállítási határidő túllépésével szemben vagónhiányra nem hivatkozhatik sikerrel (876/1925). Sok esetben foglalkoztatta a tőzsdebíróságot a minőségi kifogásolás alkalmából véghezviendő jogfenntartó cselekmények, valamint a szerződésellenes minőségű áruszállítás jogkövetkezményeinek kérdése. Kimondotta a bíróság, hogy egyedi áru vétele esetén az áru mibenlétére vonatkozó kifogásokat nem annyira az áru minőségére, mint inkább annak azonosságára vonatkozó kifogásoknak kell tekinteni. Egyedi vétel esetén ennek folytán a szokások V. fejezetében foglalt szabályok nem nyerhetnek változatlanul alkalmazást (339/1918). Ugyancsak nem nyerhetnek szigorúan alkalmazást ezek a szabályok a szerződésszerűnél lényegesen nagyobb százaléknyi kiőrlésű lisztnek szállítása esetén, miután ez az áru aliudnak tekintendő. Ilyen esetben az elkésett, 10 nap eltelte után történt kifogásolás nem szünteti meg a vevő kifogásolási jogát, különös tekintettel arra is. hogy a liszt mibenléte ezen 10 nap alatt változást nem szenvedhetett (121 1/1922). Amikor a felek egye~ségileg abban állapodnak meg, hogy a vevő a kifogásolt árut bizonyos százaléknyi bonifikáció mellett átveszi, ezt a megállapodást más adat hiányában úgy kell érteni, hogy a bonifikáció a nem megfelelő szállítás összes következményei fejében fizettetik s így ezen a bonifikáción felül a vevő az okozott költségek (különösen kocsiálláspénz) megtérítését nem kérheti (284/1925). Önmagában véve egyedi árunak manipulálása, az eredetgöngyöletből való kiöntése, tisztítása, keverése, amely bizonyi 1