Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

224 BÍRÓI GYAKORLAT. a K., hogy a rendőr akkor is hivatalos eljárásban van, ha megbízás nélkül intézkedik, mint rendőr. Alkalmazta tehát e minősítést a rendőrrel szemben, ki a magánlakásából távozó sértettet — egyenruhában, bajonettel felszerelve üldözőbe veszi s utolérve bántalmazza és a rendőrségre bekíséri (B. J. T. LXXIX. 130.I.). A döntéshez nem férhet szó, mert amint Zehery Lajos a jogeset közlésekor helyesen megjegyzi, az egyenruhás, felfegyverzett rendőr az utcán imperiumot gyakorló közhivatalnok, aki letartóztatásra vagy fogvatartásra jogosítva van. B. N. 43' §. Kerítésnél tényálladéki elem, hogy a megszerzés önérdekből történjen. Az önérdek fogalmával foglalkozik a K. egy határozata (B. J. T. LXXIX. 1. 1.), mely alkalmul szolgált arra, hogy Vargha Ferenc a fogalmat a jogeset közlésekor tüzetesen kifejtse. Ez a határozat kimondja, hogy az önérdek fogalma tágabb az előny elérésénél. Előny lehet gyönyör is. Fenforog az önérdek arra az egyénre nézve, ki a nőt azért szerzi meg nemi közösülésre, mert a közösülés végignézése neki örömet okoz. B. V. 1. §. Rágalmazásnál az elkövetési cselekmény a tényállítás. A tényállításnak azonban nem kell határozottnak, szembeötlőnek, leplezetlennek lennie. Fenforoghat a rágalmazás akkor is, ha az a sorok között bujkálva, célzás alakjában, álarc alatt jelentkezik (B. J. T. LXXIX. 20. 1.), úgy akkor is, ha a tény feltételesen (u. 0. 92. 1.) vagy kérdés alakjában (u. o. 93. 1.) történt. Tényállítást képez a kijelentés, hogy sértett a liszthamisítási botrány főhőse (u. o. 29. 1.), — hogy egy ügyben eljáró bíró egy szarvast fog kapni, s akkor az ügy el lesz intézve (u. o. 30. 1.), - hogy a bíró az egyik perbeli félre nézve hajlamos iu. o. 70. 1.). Tényálladéki elem, hogy a tényállítás más előtt történjen. E 'tényálladéki elem azonban megvalósul az esetben is, ha az állítás nem magánszemély, de hatóság előtt történik (u. o. 40. lap). Könyvbírálat keretében foglalt tényállítás is megvalósítja a rágalmazást, ha az a jogos bírálat határát meghaladja. így megállapíttatott a rágalmazás egy lelkészre vonatkozólag tett azon állítás-miatt, hogy egyházához hűtlenné lett, egy másik felekezetnek kívánt szolgálatot tenni s annak szolgálatába lépett (u. o. 92. 1.). A K. egy határozata azt mondja ki, hogy a tanú vallomásában tett tényállítás a rágalmazás vétségét meg nem valósíthatja (u. o. 89. 1.). E kijelentéshez azonban szó fér. A helyes