Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

204 BÍRÓI GYAKORLAT. alá. A válas^tottbíróság egyesség érvénytelenítése iránt indított perben a Kúria nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az ilyen egyesség a Pp. 784. § 2. bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okokon kívül az anyagi jogszabályok értelmében tévedés alapján megtámadható-e és a pert azon az alapon bírálta el, hogy az egyességi nyilatkozat megtételénél lényeges tévedés nem forgott fenn (IV. 1073/1926. Pd. XII. 73,). Ügyvédi dijak. A költség iránti per folyamatban léte nem akadályozza a Ppé. 18 §-a alapján előterjesztett megállapítási kérelem érdemleges elbírálását és az ezen kérelem felett hozott perenkívüli jogerős határozat a behajtási per bíróságának érdemi döntésénél figyelmen kívül nem hagyható (VI. 2829/1926). A fennforgó esetben a haszonbéremelési eljárás a vidéki törvényszéknél alakított vegyes bíróságnál volt folyamatban és az eljárás befejezése után a budapesti ügyvéd a Pp. 36 §-a alapján személyes bíróságánál adta be az ügyfél ellen az ügyvédi díj megfizetése iránti keresetet. E kereset beadása után, de kézbesítése előtt folyamodott az ügyfél a vidéki törvényszékhez a díjak megállapítása iránt és e kérelmet a vegyesbíróság elnöke az ügyvéd ellenkezése dacára' érdemlegesen elbírálta, mielőtt a behajtási perben ítélet hozatott volna. Ámde ha az ügyfél az ügyvédi díj iránti kereset beadása után is még mindig kérheti az alapügy bíróságánál a díjak megállapítását és ha a perenkívüli eljárásban gyorsabban elért határozat a korábban indított díjperben irányadó, akkor a Pp. 36. §-ában az ügyvéd részére biztosított illetékesség illuzóriussá válik. Az ügyvédnek törvényes zálogjoga van a megbízó fél ellenfelével szemben megítélt perköltségre vagy más eljárási költségre, minden olyan, akár már megállapított, akár meg nem állapított ügyvédi járandóság erejéig, amely az illető eljárásban felmerült. (V. 8924/1926. Pd. XII. 89.). Ha az újított perben az egyik lel az alapperbeli költségekben is marasztaltatik, ezt is a^on ügyvéd kezéhez kell fizetni, aki a marasztaláskor a nyertes fél képviselője és a kielégítési végrehajtás is az ő javára elrendelendő : ezzel azonban nincs eldöntve az a kérdés, hogy az alapperbeli költségek címén az újított perben megítélt összeg a nyertes fél alapperbeli ügyvédjét, illetve amennyiben ezt már kielégítette volna, őt magát illeti-e meg. (V. 2306/1927. Pd. XII. 61.). Az ügyvéd részére rendelhető el a végrehajtás az V. 2090/1927. és 6490/1927. számú, határozatok szerint is,