Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

200 BÍRÓI GYAKORLAT. s-erü következményei)) (411. §) jogerőre emelkedésének egyik esete. A bíróság részítéletben is intézkedhetik a költségmegtérités kötelezettsége felől, ha ez az ügy végelintézésétől független (VII. 5105/1926. Pd. XII. 51.). E határozat eltér az eddig túl­nyomóan követett gyakorlattól, mely szerint részítéletben per­költség iránti intézkedésnek helye nem volt. Az érdekösszeütközés okából a gyámhatóság által az 1877. évi XX. tc. 30. § a) p. alapján kirendelt gondnok költségérc a Pp. 434. §-a nem alkalmazható, az ítéletben tehát a gondnok díja meg nem állapítható és a felperes a gondnok javára nem marasztalható, hanem a gondnok az ő költségének megtérítését csak a saját felétől követelheti (I. 8800/1926.); ellenben a szü­letés törvényességének megtámadása iránti perben a gyermek részére a Pp. 697. §-a értelmében kirendelt gondnok dijai kérdésében a Kúria a Pd. II. 475. sz. alatt közölt esetben az ellenkező állásponton volt, nyilván azért, mert itt a Pp. rendel­kezése alapján történt a gondnok kirendelése. Ha a felek az egyezségi tárgyalásaik eredménytelenségéről a lakhelyüktől távol lakó ügyvédjüket a szerintük váratlanul közbejött közlekedési akadály miatt kellő időben értesíteni már nem tudták, akkor nem jártak el a mindenkitől elvárható köte­les gondossággal és így a felülvizsgálati kérelem beadásának elmulasztása végső eredményben saját hibájuknak tudandó be, az igazolási kérelem tehát elutasítandó (VI. 3615/1926.'!. FeUebbvitel. Az ítélet indokolása csak annyiban támadható meg fellebb­vitellel. amennyiben az határozati jelleggel bíró, vagyis olyan megállapítást tartalmaz, amely az ítélet jogerőre emelkedése esetében alkalmas lehet arra, hogy a felek jogviszonyait ítélt dolog hatályával rendezze (I. 2378/1926.1 Az állandó gyakor­lat szerint a határozat jellegével bíró indokok fellebbvitellel megtámadhatók; a most közölt ítélet azonban az állandó gya­korlat álláspontját némileg módosítja, amidőn az indokok elleni fellebbviteli az ítélt dolog hatályával bíró indokbeli megállapí­tásra korlátozza. Ezzel azonban ki volna zárva az egyedül az ítéleti tényállás ellen irányuló felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelem ;t mert a 411. § szerint a tényállás anyagi jogerőre nem képes. Ámde az 534. § a tényállás elleni felülvizsgálati kérel­met és csatlakozást kifejezetten megengedi. Az indokok elleni felülvizsgálat kérdése tehát nem függhet az ítélt dolog krité­riumától, hanem csak attól, hogy az indokolás — a rendelkező

Next

/
Thumbnails
Contents