Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 197 Ha a vevő a harmadik személy által elvitt dolog visszaszerzése iránti keresetet az eladó előzetes értesítésével tette folyamatba és így az eladó a perbe beavatkozhatott volna, akkor az utóbb ellene indított visszkeresettel szemben nem védekezhetik sikeresen azzal, hogy a vevő őt perbe nem hívta; és ha nincs támpont arra, hogy a korábbi perben hozott elutasító ítélet elleni fellebbezés sikerre vezetett volna, akkor a szavatos arra sem hivatkozhatik, hogy felperes az elsőbíróság elutasító ítélete ellen jogorvoslattal nem élt (IV. 5851/1926, Pd. XII.83). Meghatalmazottak és ügyvédek. Ha a perben az ügyvédi képviselet kötelező volt, akkor az ítélet alapján kielégítési végrehajtást elrendelő végzés ellen a felíolyamodást a VI. sz. t. ü. döntvény értelmében szintén ügyvédi képviselettel kell benyújtani (V. 750/1927, Pd. XII. 56). Megállapítási kereset. Az örökösödési per, ha megállapításra irányul is, a Pp 130. v;-a alá eső megállapítási perek fogalma alá nem vonható és így a megállapítási kereset szükségességének hiánya miatt el nem utasítható; ellenben a még életben levő s\ulo utáni öröklési jogról történt lemondás érvénytelenítése iránti kereset megállapítási kereset jellegévei bír ugyan, azonban mégis elutasítandó, mert a még életben evő szülő vagyonára az öröklési jog még meg nem nyilt (I. 4961/1926). Ez megfelel annak az általános szabálynak, hogy a csak jövőben keletkezendő jogra való kilátás nem ad jogot a megállapítási per indítására. Pergátló körülmények. Az 1923 : VII. tc. 48. §-a kimondja ugyan, hogy a köz) tartozások behajtására irányuló és közigazgatási úton vezetett végrehajtás esetén lefoglalt dolgoknak a végrehajtási zár alól való feloldását célzó igén/keresetnek a törvényben meghatározott előfeltételek fennforgása mellett bizonyos esetben helye nincs; azonban ez nem jelenti azt, hogy az ily kereset érvényesítése nem tartozik polgári .perútra, vagy hogy az külön eljárásnak van fenntartva; hanem ez a kérdés egyedül a per érdemére tartozik (V. 7172/1926.). Plósz a Magyar Jogi Szemlében írt értekezésében az ellenkező állásponton volt és sze-