Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

i84 BÍRÓI GYAKORLAT. határozat jött létre. A 30. sz. jogegységi határozat kimondja, hogy az államvasúti alkalmazottnak szolgálati járandóság iránt támasztott követelését az 1924:XVII. tc. 34. és 35. §-aiban nem említett esetekben is lehet polgári per útján érvényesíteni, míg a 31. számú jogegységi határozat szerint államvasúti alkal­mazottnak a m. kir. államvasutak, a MÁV. nyugdíjintézete, ille­tőleg nyugbérpénztára ellen nyugdíj-, illetőleg nyugbérjárandó­ság iránt támasztott követelését, polgári per útján érvényesíteni nem lehet. A cégbitorlás terén a Kúria megmaradt eddigi gyakorlatá­nál, melynél irányadó, hogy az új cég alkalmas-e arra, hogy a közönség azt a régivel összetévessze, így pl. ha a két cég szö­vegének vezérszavai, vagy jelzőszavai azonosak. így Magyar Kender és Lenipar r.-t., előbb S, és Társa cég mellett S.-féle textilipar r.-t. cégbitorlást képez (K. IV. 4930/1925. K. J. 64.). Ugyancsak cégbitorlás «V. testvérek)) bej. cég mellett «V. test­vérek szőnyegkereskedése« (K. VI. 5854/1926. K. J. 65.). A «Singer» szó használata cégtáblán varrógépek eladásánál megállapítja a szándékos bitorlást (K. IV. 1762/1926. K. J. 15.), ugyané határozat szerint a nem vagyoni kárért járó elég­tétel szándékos bitorlást feltételez. Az utóbb keletkezett válla­latot nem illeti meg oly cég használata, mely a korábban ala­kúknak bejegyzett cégéhez való jogát jellegzetes részének ki­sajátításával sérti és a céghasználat a két cégnek egymással való összetévesztésére is alkalmas (K. IV. 1676/1926. K. J. 18.). Gyakoriak az 1923 :V. a tisztességtelen verseny elleni tör­vény alapján hozott határozatok, minthogy a felek e törvényre való hivatkozással maguknak fokozottabb jogvédelmet biztosít­hatnak. A vagyoni elégtétel megítélésénél a szándékosság vizs­gálandó (Tvt. 35. §.), ami mellett a bitorló jó- vagy rossz­hiszeműsége közömbös (K. IV. 2422/1926. K. J. 31.). Vala­mely üzlet előtt elhaladó feleknek az utcán elfogása, az üzletbe csalogatása kétségtelenül a törvény 1. §-ába ütköző, meg nem engedett tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek. Kifelé az üzlet tulajdonosa íelel az üzlet vezetőjének az üzlet vezetése során tanúsított és a tisztességtelen verseny tilalmát áthágó el­járásáért (K. IV. 940/1927. K. J. 156.). Ellenben nem tekinthetők összetéveszthetőknek a Tvt. 8. §-a értelmében «Hungária Bank r.-t.» és «Hunnia Bank r.-t.» A kézbesítő közegek tévedése nem elég alap a megtévesztő hasonlóság megállapítására. Inkább a közegek felületességére vall (K. J. 5383/1926. K. J. 66.). A felperes által jog fenn nem állásának megállapítása iránt indított per, ha ennek célja

Next

/
Thumbnails
Contents