Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT csupán a darab úgynevezett anyagára korlátolt részleges átruházását tartalmazza. Ilyen korlátolt, a zenés színmű nyilvános előadási jogát fel nem ölelő átruházásban pedig a filmesítés joga bennföglaltnak semmiesetre sem tekinthető (4556/192;. MD. 34). 14. A telekkönyvi jog körében helyes megállapítás, hogy a törvény csupán célszerűségi szempontból határozza meg a törlési kereset benyújtása helyéül a telekkönyvi hatóságot, de ennek elmulasztásához semmiféle jogkövetkezményt nem fűz. Valójában ez csupán könnyebbség a felperes érdekében, melylyel nem1 kell szükségkép élnie (5990/1925, MD. 9). III. Kötelmi jog. 15. Az okirat és a szóbeli alku viszonyát világítja meg az a döntés, mely szerint, ha a lemondó fél írásbeli nyilatkozatának kiállítása alkalmával tett is jogfenntartást tartalmazó szóbeli kijelentéseket, ezeknek mint az írásbeli okiratok tartalmával ellentétes szóbeli nyilatkozatoknak, jogi hatályt tulajdonítani nem lehet. (59^3/1925, MD. c;8j. Nem, mintha a felek nem tarthatnák fenn szóbeli megállapodásukat az okirattal szemben; de ennek megegyezésen kell alapulnia, egyoldalú fenntartás nem elegendő (Mtk. 966). 16. A jóerkölcsökbe ütközőnek találta a Kúria azt a kikötést, hogy az ajándékozó szülők az ingyenes vagyonátruházási szerződést, a megajándékozott gyermekeik durva hálátlansága esetén se támadhassák meg (4870/1925, MD. 44). Érdekes folyománya a turpis causa kizárásának a bírói ítélkezésből az a megállapítás, hogy a házasságonkívüli együttélés okából, tehát a jó erkölcsbe ütköző célból történt ajándékozásnak érdemetlenség okából való megtámadása is a jó erkölcsökbe való viszonyból keletkezett jogvita keretébe tartozik és így érdemi bírói elbírálásban nem részesül (3911/1926, MD. 69). 17. A feltétel tekintetében kimondotta a Kúria, hogy ha a feltétel bekövetkeztét az a fél, akinek az javára szolgál, a szerződési hűség és bizalommal ellentétes cselekménnyel idézi elő, a feltétel be nem következettnek veendő (5100/1926, MD. 68). Ezt a tételt, amely megfelel a német ptk. 162. §-ának, a Mtk. (990) nem vette fel, hanem ügyletértelmezés kérdésének hagyta. Célszerű lenne e helyes irányítást a kódexbe felvenni. Az adott esetben az az érdekes, hogy egy vállalat igazgatója, akinek halála esetére özvegye részére nagyobb végkielégítés volt kikötve, öngyilkosságot követett el. A Kúria az özvegytől