Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 169 a célból sem, hogy a gyermek más férfitől, mint nemzőjétől tartásdíjat követelhessen (2641/1926, MD. 39). Az adott eset- ben csak az a feltűnő, hogy az egyik gyermek 12 hónappal született azon nap után, amelyet a holtnaknyilvánító ítélet a férj elhalálozása napjául megállapított. Már pedig a holtnaknyilvánítás vélelme a házasság megszűnésének vélelmét is magával hozza és így lerontja a törvényesség vélelmének bázisát. II. Dologi jog. 10. A házra vonatkozó tulajdonközösségnek árverési megszüntetésére a bírói gyakorlat a mai időt még mindig alkalmatlannak tartja ugyan. Jótékony enyhítés azonban, hogy ily árverésnek mégis helye van, ha az egyik tulajdonostárs háborító magatartásával a tulajdonközösség fenntartását elviselhetetlenné teszi (4763/1926, MD. 92). 11. A hiielbitfosíléki jelzálogjog tekintetében a Kúria helyesen formulázza azt a tételt, hogy ily jelzálogjog telekkönyvi törlését az ingatlan tulajdonosa sikerrel csak az esetre követelheti, ha kimutatja, hogy az a hitelezési jogviszony és az ebből eredő követelés, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, valamely módon megszűnt vagy hogy jogosult a biztosítékáról lemondott (790/1926, MD. 35). Ez megfelel annak a formulázásnak, amellyel az új jelzálogjogi törvény U927. évi XXXV. 76. §) a keretbiztosítéki jelzálogjog törlésének feltételeit meghatározza. 12. Érdekesen vezeti le a Kúria a Ppé 18. §-ából az ügyvéd íörvényes zálogjogai. E § szerint ugyanis az ügyvéd által képviselt felet a képviselt fél ellenfelével szemben megillető per- vagy más eljárási költség az abban az eljárásban felmerült és bíróilag akár már megállapított, akár még meg nem állapított ügyvédi járandóságnak (díjnak, kiadásnak) biztosítására szolgál úgy a képviselt féllel, mint bármely más harmadik személyivel szemben már a törvény erejénél fogva és minden igényt megelőzően, ami valójában az ügyvédet megillető 'törvényes zálogjog (8924/1926, MD. 48). 13. Figyelemreméltó a Kúria döntése a s^er^ői jog köréből a filmesítés kérdésében. Minthogy a szerződések értelmezésénél nem a használt szavak betűszerinti értelme, hanem a felek akarata az irányadó, a kir. Kúria úgy találta, hogy a blanketta felhasználásával szövegezett szerződés, habár annak pongyola szövegezése az összes szerzői jogok átruházását is említi, a valóságban nem a mű szerzői jogának korlátlan, hanem