Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

i68 BÍRÓI GYAKORLAT. a viszontkeresette! szemben viszonvétkességi kérelmet arra az esetre, ha keresetével elutasítanák.* íjj Helyesen hangsúlyozza a Kúria, hogy a nőnek a háztartás vezetésére joga van s ettől való eltiltása jogos ok a különélésre (3242/1926, MD. 51); Nagyon érdekes az eset kapcsán annak kifejtése, hogy valamely bontó oknak időmúlás folytán beállott praeclusiója nem zárja ki, hogy az így prgecludált tényre mentségül ne lehessen hivatkozni más bontó okkal szemben. 6. Érdekes megállapítás, hogy a házastársnak adott ajándékot durva hálátlanság címén a házasság ideje alatt is visszalehet követelni s nem kell e miatt a házasság felbontásáig várni (7539/1916, MD. 85). 7. A nő férjtartási kötelezettségét ugyancsak a bírói gyakorlat fejlesztette ki. Ma már állandó gyakorlat, hogy a férj is követelhet feleségétől tartást, ha vagyontalan és keresetképtelen ; de a különélő férj csakis akkor, ha^ az együttélést *a nő tette lehetetlenné (8040/1926, MD. 72). így mentek át e tételek a Magánjogi Törvénykönyv Javaslatába (— Mtk.) is (117'.., 118. §). Az adott esetben a férj feleségétől a házassági életközösség megbontása, mint tiltott cselekmény címén kártérítésként követelt eltartást. Helyesen mondta ki a Kúria, hogy a házassági kötelességek megsértése, családjogi következményein túl nem ad alapot kártérítésre. 8. A honoráciorok közszerzeményének kérdése még mindig vet fel újabb kétségeket. Olvassuk pl., hogy az igazgatótanító: honorácior és így főszerző (5872/1926, MD. 89). Ez helyes. De hogy őt e címen «a szerzett vagyon felett a kizárólagos rendelkezési jog» is megilletné, az teljes félreértése a közszerzemény intézményének. E minősítésre a Kúriának az adott esetben azért volt szüksége, hogy igazolhassa a férjnek fellépését, aki a nőnek harmadik személy ellen megbízási viszonyból származó követelését, mint felperes a maga nevében érvényesítette. Ehhez azonban a nő perviteli megbízása is elegendő lett volna. Az, hogy a honorácior férj főszerzői joga érdemetlenség címén sem szüntethető meg: összhangban áll azzal az elvvel, hogy a közszerzemény tekintetében általában nincs érdemetlenség (2450/1926, MD. 55). 9. A törvényesség vélelme mindaddig fennáll, amíg statusperben megdöntve nincsen. Addig tehát a gyermekek nemtörvényes származására más perben nem lehet hivatkozni abból * L. e kérdés joggyakorlatát Glücksthal-Huppert-Varannai id. h. u. és tüzetes, kifejezését Tóth György M. Jogi Szemle 1028. 61. I. •