Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4-5. szám
BÍRÓI GYAKORLAT. 165 szervezetére vonatkoznak. Ezek az újítások egyfelől az intézet alkalmazottainak a kormány által való kineveztetésére, másfelől pedig arra vonatkoznak, hogy az állami felügyelet közvetlen gyakorlása az intézethez kinevezett elnök és az őt helyettesítő alelnökök jogkörévé tétetett. Végül az Országos Munkásbiztosító Intézet szervezésében bekövetkezett újítás az, hogy a centralizáció elve erősebben érvényesül az eddigi szervezettel szemben, amennyiben az intézet helyi szerveinek vagyonjogi és önkormányzati önállósága megszűnik és kizárólag a helyiszerv ebbeli hivatásának betöltésével járó feladatokra szorítkozik. Kétségtelenül a reform mind nagyobbodó terhet hárít az érdekeltekre, melyeket a törvény végrehajtása során létesített komplikált és költséges állami apparátus, — mely a korábbi autonómia helyébe lépett - - még csak fokozott. Ugyancsak szociális célzatot szolgál a XXI. tc. is, mely a trianoni szerződéssel Magyarországtól átcsatolt területekről beköltözött közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásáról gondoskodik. Törvényhozásunk kegyelettel emlékezett meg az i (848-as eseményekről, midőn március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította (XXXI. te.) és Kossuth Lajos örök érdemeit és emlékét törvénybe- iktatta (XXXII. tc.) A VI. tc. kiterjeszti a közigazgatási bíróság hatáskörét a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidíjasok és altiszteknek az 1921 : XXXII. tc. alapján járó ellátási és családi pótlék ügyeire és ezzel az illetők jogainak biztosítását a közigazgatási fórum intézkedéseivel szemben pártatlan bíróságra bízza. Egyúttal tovább halad azon az úton, mely e nagyfontosságú közjogi bíróságunk hatáskörét, a taxatio rendszerének fenntartásával tbár, de mind szélesebb körre kiterjeszti. A XI. tc. tartalmazza az 1927/28. évi immár egy milliárd pengőt meghaladó költségvetést. E törvény 12. §-a a 65. életévüket betöltött nyugdíjasok nyugdíjának felemelésére adott felhatalmazást. Közoktatási szükségletekről gondoskodik a polgári iskoláról szóló XII. tc. és a külföldi magyar intézetekről és a tanulmányi ösztöndíjakról szóló XIII. és XIV. tc.-ek, ezek útjelzői annak a miniszteri programmnak, mely kulturális fölényünket kívánja biztosítani. Adóügyi törvényhozásunk sem halad már abban a kíméletlen ütemben, mint az előző években. Persze az előző évi adó behajtása körül még sok panaszt hallunk. Idei egyetlen adótörvényünk címében az adók és illetékek mérséklését tar*-