Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. Az ezzel felmerülő üzletszerzési költségek terhét végeredményben a közönség viseli, bár az is kétségtelen, hogy ennek a féktelen versenynek előnye a díjleszállítás viszont a közönség javára szolgált. Az említett törvény létrejöttét hosszú küzdelmek és viták előzték meg, melyek a törvény felsőházi tárgyalása alkalmával is kifejezésre jutottak. Végül a biztosító társaságok kívánsága a kárbiztosítás tekintetében érvényesült, de számos oly kautelával, mely a jóhiszemű és vétlen biztosított érdekeit is megvédeni kívánja. A biztosító köteles a biztosítottat 30 napos határidőn belül ajánlott levélben felhívni és ha a szerződő felet a díj megfizetésében vétlen baleset akadályozta, az utólagos teljesítési határidőbe az akadály időtartamát beszámítani nem lehet. Az utólagos teljesítési határidő lejárta után a biztosító vagy bírói úton követelheti a biztosítási díjat 60 napos záros határidő alatt (a határidő eltelte után elállottnak tekintendő), vagy pedig a szerződést rögtöni hatállyal felmondhatja. A kárbiztosításnál a lekötés maximuma hat év és a biztosítási díjfelemelése esetén a biztosított a felemelés közlésétől számított 30 nap alatt a szerződést a hat év eltelte előtt is felmondhatja. Az életbiztosításnál az egy évnél hosszabb időre szóló lekötés továbbra is hatálytalan marad, illetőleg a biztosított a biztosítási szerződést bármikor felmondhatja jogában áll azonban a biztosító társaságnak, hogy az esetben, ha a szerződő fél megelőző felmondás nélkül szünteti be a díjfizetést, az első időszakra eső díj negyedrészét meg nem haladó bírságot kössön ki. A biztosított védelmét célozzák az életbe léptető intézkedések is, amennyiben a biztosítottnak jogot adnak, hogy az előzőleg megkötött biztosítási szerződést hat évnél rövidebb időn belül is a törvény kihirdetésének napjától 1927 április 21-től jó nap alatt felmondhatja, minek folytán a biztosítási időszak elteltével a biztosítási szerződés megszűnik. Egyúttal utasítja a törvény az illetékes minisztériumokat, hogy a biztosítási ügynökök jogállásáról és az egész biztosítási ügy újabb szabályozásáról minél előbb törvényjavaslatot terjesszenek a törvény hozás elé. Az 1927 : XXI. tc. 228. >;-ban a betegségi és balesetbiztosítás kódexét tartalmazza, mely kétségtelenül szociális érzéstől áthatott alapos törvényhozási mű. Az új törvény rendszerbe foglalta az 1907 : XIX. tc.-nek még hatályban levő és az 1920 : I. tc. 10. §-ában törvényerőre emelt rendeletekben foglalt rendelkezéseket. A törvénynek új rendelkezései között különösebb jelentősége van azoknak, amelyek a biztosító intézet