Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

7 2 BENEDEK SÁNDOR maga a felsőkamara választja (a norvég, az olasz). Ez az eszme felmerült a legújabb angol parlamenti reformmozgalom alkalmával is s a lord Bryce-féle konferencia egyik javaslata az volt, hogy az alsóház válassza meg a felsőház tagjait. Mi szeretjük a magyar alkotmányt az angol alkotmánnyal összehasonlítani és joggal. Mindkét alkotmány ugyanazon ősforrásból fakad, a nemzet jogalkotó géniuszából. Ezért nem lesz felesleges, ha az angol felsőháznak, a lordok házának szervezéséről külön is megemlékezem.* A lordok házának jelenleg 731 tagja van, kiket következő három csoportba lehet beosztani: a) az anglikán egyház 26 érseke és püspöke; bj az örökös peerek, a legelőkelőbb főnemesi családok fejei, kik az elsőszülöttségi elvnek megfelelően a családot képviselik a lordok házában s akik rangjuk szerint öt kategóriába oszlanak, úgymint hercegek, márkik, grófok, vicomték és bárók, számuk a lordok házában 65 5; c) választott tagok. Az ír peerek választanak maguk közül 28 s a skót peerek ló tagot. Rendkívül érdekes a jogi lordok intézménye, akiket a király tulajdonképpen báróvá nevez ki, mely rang azonban nem örökölhető. A kinevezés életfogytiglan történik. Az elnök a lordkancellár, aki egyszersmind az ország első bírája. A királyi család hercegei szintén tagjai a lordok házának. Ez a szervezet tisztán arisztokratikus rendi alkotás, mely nem egyezik meg a mai kor demokratikus irányával. Megérezte ezt a konzervatív angol szellem is s többször került napirendre, sőt még ma is napirenden van a lordok házának reformja. Már az 1888. évi reformmozgalom alapgondolata az volt, hogy bevezesse a peerek, a grófsági tanácsok s a különféle élethivatások tagválasztási jogát. Konkrétebb formát öltött ez a mozgalom a háború végén, midőn az angol alsó- és felsőház egy 30 tagú vegyesbizottságot küldött ki a reform előkészítésére lord Bryce elnöklete alatt, melyben minden párt képviselve volt. A Bryce-féle konferencia több javaslatot tett, de egyik sem elégítette ki a közvéleményt. Ezzel van kapcsolatban az 1922. évi kormányjavaslat, melynek alapelvei a következők : A felsőház négy kategóriából álljon: f. azok. akik személy szerint tagjai a felsőháznak, tehát a királyi ház tagjai, az egyházi és bírói tagok; 2. a régi örökös tagok, akiket a lordok maguk közül * Az adatokat dr. Nagy Emilnek, az angol közjogi viszonyok egyik legalaposabb ismerőjének «A lordok háza» című cikkéből merítettem. (Pester Lloyd. 192^. 69. sz.)