Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

68 BENEDEK SÁNDOR felsőházról szóló és átdolgozott törvényjavaslatát a nemzetgyűlés asztalára. Köztudomású, hogy a Tomcsányi-féle javaslat a plénuinban tárgyalásra nem került és Pesthy Pál igazságügyminiszter 1925 március 6-án új törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ezt a javaslatot előzetesen közölte a főrendiházi értekezlet elnökével, báró WJassics Gyulával, aki erre előterjesztéssel élt s a főrendiházi értekezletet 1925 március 21-ére összehívta. Báró Wlassics Gyula előterjesztésében felhívta a kormány figyelmét a két felsőházi törvényjavaslat között levő lényeges eltérésekre. Az. egyik lényeges eltérés az, hogy míg a Tomcsányi-féle törvényjavaslat az örökös jogú tagok számát a törvényhatóságok által választott tagok számával egyenlően állapította meg, addig a Pesthy-féle javaslat ezt az arányt felére szállította le. A másik eltérés az, hogy míg a Tomcsányi-féle javaslat szerint a király által kinevezett és a főrendiház által 1885-ben választott tagok a felsőházban is megtartották volna tagsági jogukat, a Pesthy-féle javaslat ezt a jogot megszüntette. Ezenkívül kívánatosnak tartotta az értekezleti elnök az örökös jogú tagok censusának leszállítását s az értelmi census bekapcsolását, ami teljesedésbe is ment. Az 1925. évi március 21-iki értekezlet utolsó állomását képezi a főrendek mozgalmának. Ez az értekezlet nem hozott formális határozatokat, hanem az egyes felszólalásokat jegyzőkönyvbe foglalta és ezt a jegyzőkönyvet nyújtotta be az illetékes faktoroknak. Az értekezleten báró Wlassics Gyula elnökölt, ki tömör, de hű képét adta a főrendek öt éves mozgalmának. Ragaszkodott a főrendek amaz alkotmányjogi álláspontjához, miszerint a jogfolytonosság valódi követelményeinek az felelne meg, hogy a főrendiházi reformot nem az átmeneti nemzetgyűlés, hanem a rendes országgyűlés létesítené; figyelmeztetett azonban arra, hogy passzív álláspontot elfoglalni s az elvi kijelentésre szorítkozni hiba volna, ezért foglalkozni kell a törvényjavaslat tartalmával is, amint a főrendiházi tagok már a Tomcsányi-féle első javaslattal is behatóan foglalkoztak. Ezt a bölcs és gyakorlati felfogást az értekezlet általában' helyeselte ugyan s a törvényjavaslat egyes részleteire is kiterjeszkedett, de a tanácskozás során megnyilatkozott a magyar arisztokrácia szélsőséges irányzata is. Gróf Zichy Aladár egy nyilatkozatot terjesztett elő, mely-