Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Dr. Tomcsányi Móric: A magyar közigazgatási jog alapintézményei [könyvismertetés]

;8 IRODALOM. kozó elvek, szabályok foglalata') (30.). Általában magán- vagy büntetőjogász a stílust túlságosan deskriptívnek érzi. Ha szerző a «jogviszony» fogalma helyett többet operálna a ((jogszabály) dogmatikusabb fogalmával, úgy a politika és szociológia felé közeledő leírások helyett pontosabb kifejtésre jutnának a jogparancsok tartalmi elemei. Tomcsányi legértékesebbnek és legegyénibbnek vallja könyvének a közjog-magánjog (104. skk.), közérdek-magánérdek (10. skk.) szembeállítására és a úsecundár nyilvánjogi viszonyok.) ($6. skk. s egyebütt) kidolgozására irányuló részeit. Utóbbi néven a" magánjogi elemmel vegyesen fellépő nyilvánjogi viszonylatokat konstruálja. Tényleg idevonatkozó szemléletei és példái igen gazdagok. Részben ugyanazzal az átmeneti területtel foglalkozik, amelyet a másik oldalról magánjogászok (pl. Szladits kézikönyved is munkába vesznek (kisajátítás, vízitársulatok stb. !. A «közérdek» fogalmának «közérdekeltség»-gé tágítása instruktív ; de az a felfogása, hogy a köznek pl. a szegénysegélyezés nem olyan «érdeke», mint amilyen az adószedés : mert itt a köz ad, ott meg kap — abból ered, hogy a «közérdek» eszméjének analizálásában megállt egy közbülső síkban, nem vitte azt végig. Elenyésznék a disztinkció, ha itt is gondolna arra, amit másutt maga mond : «A közigazgatás végső elemzésben nem egyéb, mint . . . ct% egyesek szolgálati ...» (223.). A kor bélyege természetesen rajta van a könyvön. «A közigazga'ás jórésze éppen a szabadságjogok megszorításából ál!» 28.); «a rendőri ténykedés* a legsajátosabbik tiszta közig, funkció, ... «a jogbiztonság terén is való működése miatt a bírói funkcióval azonosíthatónak látszik» (!! 24.) : feltűnően sokszor szerepel a példák közt a gyűlések rendőri betiltása, meg feloszlatása, «az általános alaphelyzet* az, hogy «a gyűlések szabad korlátlan tartása . . . tiltva van» (224.). Ez nem zárja ki azt. hogy a szerző az egyes intézményeknél sűrűn ne figyelmezzen a német, francia, olasz, néhol az angol közigazgatási jog tanításaira. Egyes pontokkal polemizálni nem az ismertető feladata. Inkább csak a tánasztható nézeteltérések kvalitásának jelzésére érdemes egy-két részletet kifogásolni. Szerző szerint jogi személy keletkezése jogalanyiságának elismerése mindig külön közhatóság! aktust igényel (74.). Ellenkezően pl. a Kúria, P. V. 7034/1925. sz., 1926 máj. 4-én (olv. Polgári Jog esettara 1926. 17. lapján). Vagy pl. alig célszerű azt állítani, hogy a községi illetőségnek reális lényege (nemcsak angliai történeti eredete) a szegényügyi illetőség volna (joj.), pláne Trianon s az arra támaszkodó gyakorlat óta, amióta az illetőségre állampolgárság és evvel ha nem is élet-halál, de exisztencia van bazirozva. E müvet is a kir. magy. Egyet. Nyomda adta ki. Dr. Térfy Gyula és Egyed István. országgyűlés felsőháza. Budapest, 1926. Franklin-Társulat kiadása. Ára: 3-20 pengő. Az új felsőház, melyet a nemzetgyűlés mult évi XIII. t.-cikke létesített, most válik aktuálissá : a részvételre jogosult testületek nagyban készülnek tagjaik megválasztására s a közvélemény fokozottan érdeklődik alkotmányunk ez újonnan létesített új szerve iránt. Jókor érkezik tehát az a könyv, melyben dr. Térfy Gyula kiadta e törvény szövegét a nemzetgyűlési tárgyalások anyagával együtt, dr. Egyed István egyetemi magántanár, kir. ítélőtáblai bíró előszavával és jegyzeteivel. Ebben a gonddal és kiváló szakértelemmel összeállított könyvben az olvasó megtalál mindent, amire a tárgy ismerete céljából szüksége van. Dr. Slephan v. Csekey: Ungams Staatsrecht nach dem WeUkneg. Csekey István, a dorpati egyetem jogi karának tanára vállalta azt a fontos feladatot, hogy a Jahrbuch dcs öffentlichen Rechts c. német jogi évkönyv