Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az engedményes és kezes helyzete a valorizáció szempontjából

JOGGYAKORLAT 47 a nyugdíj felértékelésének az egyéb törvényes feltételek fennforgása mellett is visszamenőleg rendszerint nem lehet helye, hanem az csak a felértéke­lésre irányzott kereset beadása hónapjától kezdődő hatállyal történhetik : a felülvizsgálati kérelemnek már amúgy is felvett nyugdíjat érintőleg egy­általában nem lehetett helyt adni. (Kúria 1926 dec. 7. P. II. 5219 1926. sz.) Közli: Dr. Z. J. IV. Perjogi esetek. Felfolyamodási határidő. Külföldi bíróság megkeresése alapján kielégí­tési végrehajtást rendelő végzés ellen — minő végzésről a jelen esetben szó van — a felfolyamodás határideje az i9i2:LIV. tc. 40. §-ának har­madikbekezdése szerint 15 nap. (Kúria 1926 dec. 21. Pk. V. 7424 1926. sz.) Megállapítási kereset, amikor teljesítés követelhető. Szabály ugyan, hogy olyan esetben, amikor teljesítés követelhető, megállapítási keresetnek helye nincsen ; adott esetben azonban ennek a szabálynak alkalmazása mellőz­hető, mert olyan alperesről van szó, aki kényszerfelszámolás alatt áll és bizonytalan, hogy a felperes követelése valódiságának esetében is kielégí­téshez juthat-e, a bírói megállapítás szüksége tehát az ő jogi helyzetének biztosítása szempontjából kellően indokolt. (Kúria 1926 dec. 10. P. IV. 2605/1926. sz.) Kötlevélre vehetett «Átvettem a\ eredetijein járadék, érvényes tőzsdebíró­sági alávetés A kötlevelet, amelynek tartalma szerint mind a két fél alá­veti magát a budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága ítéletének, csak az elsőrendű alperes cég írta alá, míg a 4. pont alattit, mely EJ pont alatti szószerinti szövegét tartalmazza, a felperes "átvettem az eredetijét­záradékkal írta alá. Ebből a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperesnek az eredeti kötlevél átvételét elismerő írásbeli nyilatkozata a kötlevél kifogás nélküli átvételét is jelenti s hogy ezzel a kötlevélben foglalt tőzsdebírósági hatáskörre vonatkozó alávetést is elfogadta. (Kúria 1926 dec. 9. P. IV. 2601/1976. sz Egyedül a tkvi végzés indokolása ellen, — nincs helye jogorvoslatnak. Telekkönyvi kérvényi (perenkívüli) ügyekben az 1912 : LIV. tc. 13. §-a által hatályában fenntartott telekkönyvi rendelet szabályai irányadók. A telek­könyvi rendelet a telekkönyvi végzéseknek egyedül az indokolási része ellen a jogorvoslatot nem ismeri, ekként egyedül a másodbírósági végzés indokolása ellen beadott felfolyamodás vissza volt utasítandó. (Kúria 1920 dec. 9. Pk. V. 8054. 1926. sz.) Nincs helye könyvkivonat alapján a tkvi előjegyzésnek, külön jogügylet­tel kötelezett készfizető kezes ellen. A telekkönyvi rendelet 88. ii-ának cj pontja megengedi ugyan, hogy a törvénykezési rendtartásban érintett kereskedelmi könyvekből lejárt követelésekről kiállított hitelesített könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyeztessék, azonban csak annyiban, amennyiben a könyvek bizonyító erővel bírnak. A kereskedelmi könyvek bizonyító erejét az 1875. évi XXXVII. tc. 51. S-a határozza meg akként, hogy bejegyzett kereske­dőknek kereskedelmi ügyletekből eredő perekben, szabályszerűen vezetett könyvei részbizonyítékot képeznek. A feltétel tehát, amihez a bizonyító erő kötve van, a kereskedelmi ügyletből eredő jogviszonyban van meghatá­rozva ; ezenfelül a fenti meghatározásból következik az is, hogy a keres­kedőnek szabályszerűen vezetett könyvei is csak ama személy vagy annak jogutóda ellen képeznek bizonyítékot, aki a létrejött jogügylet alapján vele szemben közvetlen adósként van kötelezve, azonban a kereskedő olyan

Next

/
Thumbnails
Contents