Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az engedményes és kezes helyzete a valorizáció szempontjából

JOGGYAKORLAT. könyvei nem képeznek bizonyítékot oly harmadik személy ellen, aki adósért külön jogügylettel vállalt kötelezettségből kifolyóan akár mint \ fizető, akár mint kezes van kötelezve. ( Kúria 1926 dec. 9. Pk.V. 8237/1920.) Közli: Dr. Z • V. Büntetőjogi esetek. 232. § és Bn. 43. § (kerüésj egymáshoz való viszonya. Anyagi halmazai — bűncselekmény egységbe nem foglalható, «Önérdekből való megszerzés* értelmezése. A Bn. 4?. §-ában meghatározott kerítés vétségét az követi cl. aki valamely tisztességes nőt házasságon kívüli nemi közösülés vagy fajtalanság céljára önérdekből más részére szándékosan megszerez, vagy megszerezni törekszik, ha a nő életévének huszadik évét még be nem töltötte. A kerítés tehát csak akkor büntethető, ha a szándékos megszerzés «önérdekből" történt. Az «önérdek» tágabb jelentőségű az «előny elérésnél*. «Előny» ugyanis mindaz, ami valakire jó, tehát hasznos, kellemes; azonban valakinek érdeke lehet nemcsak annak elérése, ami reá előnyös, hanem érdeke lehet az is, hogy a reá hátrányos kellemetlent, előnytelent kikerülje, elhárítsa. Amíg tehát az «előny» csak valamely pozitív jót jelent, addig az «érdek» e mellett még negatív jelentéssel is bír. Kétségtelen azonban, hogy valamely «előny» és általában az «előnyös» elérése mindenkinek érdeke és így az erre való törekvés kétségkívül «önérdek*. «Előny» azonban nemcsak «anyagi előny», hanem «előny» mindaz, ami valakire más (nem anyagi) irányban hasznos vagy kellemes. Már pedig kétségtelenül mindenkire kellemes, tehát előnyös is az, ami a gyönyör érzetét kelti fel; ennek az elérése tehát az illető személynek érdeke. Aki tehát ennek az előnynek elérésére törekedve cselekszik, az kétségkívül«önérdekből* jár el. Vádlott a vád szerint perverz kéjvágyának kielégítése végett azért kerítette meg férje számára sértettet, mert a közösülés végignézése neki gyönyört okoz. így tehát ez a vádlott — egy neki előnyös helyzet elérésére törekedvén — önérdekből cselekedett. Ezek szerint vádlott a terhére kerítés büntette címén vadba tett cselekményével szándékosan, valamint önérdekből és a gyermekeinek vett ajándék megmutatásának ürügye alatt, vagyis csalárdsággal szerezte meg a sértettet férje részére házasságon kívüli nemi közösülésre és így a Bn. 45. § 1. pontjában meghatározott kerítés büntette megállapítható. A kir. ítélőtáblának az a jogi érvelése, hogy a kerítés-— az adott esetben beleolvad az erőszakos nemi közösülés bűntettében veló bünsegédi bűnrészességbe, szintén téves. A kir. ítélőtábla ugyanis a szándék, a tevékenység, valamint az eredmény egységes voltából, úgyszintén abból állapítja meg azt, hogy a vádlottal szemben vádba tett két büntetendő cselekmény csak egyetlen büntetőjogi egységet alkot, mert szerinte a vádlott célja a sértett megkerítésével is tulajdonképpen arra irányult, hogy férje ezzel a leánnyal erőszakosan nemileg közösüljön. Azonos szándék és egységes akaratelhatározás mellett is többség, tehát anyagi halmazat létesül mindenkor, ha a jogsértő eredmény több bűncselekmény törvényes fogalmába beleillik a nélkül, hogy valamely tény kétszer vétetnék tényálladéki elem gyanánt. A Btk. VIII. fejezetének rendelkezéseiből vont, a bírói gyakorlat által állandóan követett ez a jogszabály áll akkor is, mikor a tulajdonkép célbavett, valamint az ennek a célnak elérése végett véghez vitt, úgynevezett eszközcselekmény mindenike önálló, külön büntetőjogi ismérveket állapít meg. Pusztán e viszony alapján, tehát a cél és eszközcselekmény ily esetben egységbe csak akkor olvasztható, ha ezt a törvény így rendeli. Ellenkező esetben azonban ez a két cselekmény egy-