Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az engedményes és kezes helyzete a valorizáció szempontjából

42 JOGGYAKORLAT. JOGGYAKORLAT. Hazai jogesetek. I. Magánjogi esetek. Durva hálátlanság, mint megtámadási ok kijárása, a jó erkölcsökbe ütközik. A szülők és gyermekek közötti viszony erkölcsi alapjából és abból kiindulva, hogy az ajándékozási ügyletnek a megajándékozott durva hálátlansága okából való felbonthatósága szolgál biztosítékul arra, hogy a megajándékozott nem fog olyan magatartást tanúsítani a megajándékozóval szemben, amely ennek okot szolgáltatna az ajándék visszavonására : a m. kir. Kúria is úgy találja, hogy a szerződés 9. pontjában foglalt az a kikötés, hogy az ajándékozó szülők az ingyenes vagyonátruházási szerződést, a megajándékozott gyermekeik durva hálátlansága esetén sem támadhatják meg, a jó erkölcsökbe ütközik. (Kúria 1926 dec. 1. P. I. 4870/1925. sz.) Erkölcsi megfontolások teszik ezt a megtámadási okot ius cogenssé ; de megfontolandó az is, hogy a szülők ily szerződések megkötésénél legtöbbször a gyermekeik kényszerrel egyenlő hatályú befolyása alatt állanak. A kö\s\er\emény, ha természetben megvan, rendszerint természetben követelhető, de természetben követelhető a meglevő külön vagyon is. (Kúria 1926 nov. 23. P. I. 5244/1925. sz.) Kötelesrés^ és özvegyi jog. A kötelesrész összegének meghatározásánál az özvegyet törvény alapján illető vagy a részére ezt meghaladóan biztosított haszonélvezeti jog figyelembe nem vehető, hanem a kötelesrész kiszámításának alapjául szolgáló vagyon értéke az özvegyi jogra való tekintet nélkül állapítandó meg és az özvegyi jog terjedelmének csak abból a szempontból lehet fontossága, hogy abban az esetben, ha az özvegynek az egész vagyon haszonélvezetéhez van joga, az özvegyi jog fennállása alatt a kötelesrész kifizetése rendszerint nem követelhető. Ebből folyóan a köteleszrész meghatározásánál az elajándékozott ingatlanoknak és a hagyatékként maradt ingóknak értékéből az özvegy haszonélvezete címén levonásnak nincs helye. (Kúria 1926 nov. 30. P. I. 3605/1926. sz.) Megfelel a Bsz. rendelkezéseinek, amelyek szerint az özvegyi jog az ivadék kötelesrésze szempontjából nem jelent terhelést. Ügyvédi díjlevél. Amennyiben az ügyvéd által készített díjlevél az ügyfelet terhelő kötelezettség mérvét illetőleg kétséget hagy fent, ez a körülmény a díjlevelet szerkesztő ügyvéd hátrányára tudandó be. (Kúria 1926 dec. 21. P. VI. 3093/1926. sz.) A túlélő házastárs kitagadási joga fennáll vis^onos végrendeletnél is. A közös végrendelet nem gátolja a neki nyújtott előnyt elfogadó házastársat abban, hogy a mindkettőjök által örökösnek nevezett gyermeket törvényes ok fennforgása esetében kitagadhassa, épenúgy joga van ehhez viszonos végrendeletnél is a túlélő házastársnak. Mert az ő megkötöttsége ebben az esetben sem terjedhet odáig, hogy tűrni tartozzék és nem torolhassa meg a részesítés teljes megvonásával azt, ha gyermeke, akit elhalt házastársával kölcsönösen és viszonosan kedvezményezett, vele szemben a másik házastárs halála után kitagadásra okul szolgáló súlyos méltatlanságot követ el. (Kúria 1926 nov. 25. P. I. 2380/1926. sz.)