Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám - Csatlakozás a perorvoslathoz a bűnvádi eljárásban

VARGHA FERENC. IV. Kérdés már most az, hogy a csatlakozó mily okok alapján élhet perorvoslattal? Erre azt mondja a javaslat: «A csatlakozásban ugyanazon okok alapján lehet a határozatot megtámadni, melyek alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejeienteni». ((Annak idején» mondja a javaslat. Hol van ez az időpont? A tábla előtt nem vitás, mert így lehet okoskodni: azt kell megnézni, hogy födi-e az ítélet a vádat, vagy nem, ebben az utóbbi esetben nyilvánvaló, hogy lett volna perorvoslati joga az ügyésznek. Tehát megilleti a perorvoslat a csatlakozó főügyészt is. Ez igaz a javaslat nézőszögéből, mely csak a perorvoslat elmulasztásával szögez szembe korrektivumot. De nyomban reájövünk a javaslat hibás szerkezetére, ha arra az esetre gondolunk, mikor nem az a közvádló hibája, hogy perorvoslattal nem él, esetleg ez is, de főképen ezen felül az, hogy helytelen jogi álláspontja volt, helytelenül alkalmazta a törvényt. Ilyenkor nem az a célunk, hogy az ügyész álláspontját honoráliassuk, hanem az, hogy ettől eltérőleg, a helyes álláspont elfoglalására bírjuk reá a felsőbíróságot. Tehát erre alkalmas perorvoslatot kell adni a felsőfokú közvádlónak. Tulajdonképen ez lesz a gyakori és rendszerinti eset. Például az ügyész halált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A törvényszék elítéli a vádlottat a Btk. 307. §-a alapján erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt s az ügyész megnyugszik. A főügyész azonban merőben tévesnek tartja mindkét álláspontot és szándékos emberölést kívánna megállapíttatni. Ha a főügyész csak a perorvoslatot elmulasztó ügyész jogaiba léphetne, akkor fellebbezéssel csatlakozna a Bp. 385. § 1. b) pontja alapján s halált okozó súlyos testi sértés bűntettének megállapítását kérhetné csupán, amit helytelennek tart és nem szorgalmazhatná a szándékos emberölés megállapítását. Vagyis részben ott volnánk, ahol vagyunk. A kir. ügyész törvényértelmezése és törvénytudása volna irányadó ezután is a főügyészre, mint eddig. Holott azt hiszem, hogy a javaslatnak más célja nem lehet, mint az, hogy ne csak egy elmulasztott perorvoslat pótoltassék, hanem a mulasztás helyett egy olyan perorvoslat érvényesíttessék, mely a főügyész vagy koronaügyész felfogásának megfelel. Más szavakkal a csatlakozónak célja nemcsak a mulasztás pótlása, hanem az alsófokú közvádlói állásnak revíziója és megjavítása is. Ha csakis a mulasztott perorvoslatot pótolhatja helyre a főügyész vagy koronaügyész, akkor nem szabadulunk ki a részleges jogerő babonájából, ezután is az elsőfokban eljárt ügyész vádja és perorvoslata fog irányt szabni a felsőbíróságnál. Ho-