Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám - Csatlakozás a perorvoslathoz a bűnvádi eljárásban

'CSATLAKOZÁS A PERORVOSLATHOZ A BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN. 37 I lott arra kellene törekedni, ha már komoly reformot kívánunk s kiakarunk szabadulni a vádper formalisztikus babonájából, hogy a felsőbíróság csaknem olyan szabad és független legyen, •mint az elsőfokú bíróság a váddal szemben, meri nem a jogi •értékelés, hanem csak a tett köti a bíróságot. Amint említettem, Angliában a vádlott fellebbezése eseté!ben súlyosabb büntetést is szabhat ki a felsőbíróság. Miért? Bizonyára az okos és gyakorlatias angolok akként gondolkoznak, hogy vádlottnak nem azért van fellebbezési joga, mert súlyosan ítélték el, hanem azért, mert nem igazságos a? ítélet. Az igazságnak pedig két arculata lehetséges. Egyik szigorú, másik enyhe; hogy melyik in konkréto az igazság, azt megmondja a felsőbíró, aki olyan ítéletet hoz, ami a jognak és verdiktnek megfelel s ítéletében enyhébb vagy szigorúbb büntetést szabhat ki.* Tehát a vádlott fellebbezése mindig lutri s hogy #nnak problematikus volta mily hatású, azt mutatja a fellebbezések csekély száma Angliában. (V. ö. Horváth idevonatkozó munkáját. 47. lap.) A felmerülhető viták elkerülhetése végett tehát a csatlakozási jogosultságot két részre kellene osztani s azt mondani a 30. § első bekezdés második mondata helyett: «A vádlott és a magánvádló a csatlakozásban ugyanazon >okok alapján élhetnek perorvoslattal, amelyek alapján a\ ítélet kihirdetésekor, vágy közlésekor perorvoslatot lehetett volna bejelenteni: a közvádló pedig bármely semmiségi ok alapián perorvoslatial élhet.y> Mint látjuk a közvádló semmiségi panasza lényegesen túlmenne e szerint a többi csatlakozó felek perorvoslati jogkörén. S ennek felsőfokon így is kell lenni, ha szélesebb perspektívával vizsgáljuk a dolgot. A felek ugyanis a perben csakis saját •magánügyüket nézik és saját egyéni érdeküket képviselik. Felsőfokon ellenben az ügyész csakis a közérdeket tartja szem előtt. Minél magasabbra hág a hierarchia lépcsőzetén, a konkrét ügy annál jobban abstrahálódik, annál jobban kidomborodik az a törekvés, hogy ne csak a konkrét ügy intéztessék el, hanem annak elintézési módja egyúttal a harmóniát, az egységet, a rendet bizonyítsa a jogi élet terén. Vagyis más szavakkal a jog gyakorlati alkalmazásában a felsőfokon az ügyészeknek, a jog nivelliro'zására, a jog egységére s a törvény kifogástalanul helyes alkalmazására kell törekedni. Fontosabb ez, minden részleges * V. ö. Horváth Dániel min. tan. kitűnő könyvét angol büntető igazságszolgáltatás* 47. lap, továbbá Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft XXVIII. kötet 107. lap, Weidlich : der Englische Criminal Appeal Act cimű cikket. 26*