Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám

A NÉPSZÖVETSÉG JOGI ÉS POLITIKAI RENDSZERE. JS5 A nemzetek szövetsége főszerveinek hatásköre világos magyarázatban részesül. Eleintén sok vitára adott okot a közgyűlés és a Tanács illetékességi köre. Most már tisztázva van ez a terület és nem vitáznak többé azon, ami a közgyűlés és Tanács kö;ös illetékessége és mi e főszerveknek kizárólagos illetékessége. Az Egyességokmány a Közgyűlés jogi jellegét bővebben nem fejti ki, de nem szenvedhet kétséget, hogy a népszövetségi Közgyűlés lényegénél fogva kongresszus és nem parlament. A Közgyűlésen a kiküldöttek, mint államaik képviselői vannak jelen és semmi más minőségben. Az egyes delegátusoknak kormányukkal szemben való felelőssége minden állam saját ügye. Abból, hogy a kiküldöttek az illető tagállamot képviselik, következik az a további tétel, hogy a Népszövetségnek nincs joga az egyes kiküldöttek megválasztásába beleszólni. A kiküldöttek személye ellen a Közgyűlésen kifogás nem emelhető, a Népszövetség mindössze a megbízó levelek hitelességét vizsgálhatja felül. Szerzőnk megemlíti, hogy egyesek a jövő fejlődés szempontjából azt követelik, hogy a Közgyűlés ne a kormányok hivatalos kiküldötteiből, hanem közvetlenül az egyes államok parlamentjeinek a kiküldötteiből álljon és így a Közgyűlés ne kongresszus, hanem világparlament jellegével bírjon. Nevezetesen ez a német hivatalos kormánytervezet álláspontja is. Ezzel szemben szerzőnk hivatkozik Bülow kijelentésére. «Das Verlangen nach einem Weltparlament ist ein Fehlschluss, zu dem besonders Deutsche neigen, denen die Einrichtung einer demokratischen und parlamentarischen Regierung noch neu ist.» Ezzel Bülow azt akarja kifejezni, hogy mindegy, akár a kormány küldi ki a képviselőket, akár a parlament, mert a kormány többségi pártjából azt küldeti ki a kormány, akit ő óhajt. Az egyhangúsági elv alól az eljárási kérdésekben való szótöbbség az egyetlen engedmény, amelyet a Nagyhatalmak tettek. Ez a Tanácsra, a főhatalmi szervre is kiterjed. Az egyhangúság