Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A büntető hatalom korlátozottsága kiadott bűntettesekkel szemben

A BÜNTETŐ HATALOM KORLÁTOZOTTSÁGA STB. 27 egyenlő joggal participálnak. A javaslat ezzel szemben a követelésnélküli saját jelzálogjogot csak fenntartással és a likvidáció időbeli határáig ismeri el. Ez éppen az alapelvi különbség a javaslat o. és 18—22. §-aiban körülírt tényállások és azok joghatásai közt. Olt a tulajdonost követelés illeti meg harmadik személy mint adós ellen, a jelzálogjognak tehát kézzelfogható, materiális tartalma van : ehhez képest a saját jelzálogjog mindvégig érvényesül és jelzálogjogát a tulajdonos árverés esetén is a maga javára érvényesítheti. A 18—22. §-ok eseteiben a saját jelzálogjog szerepe arra irányul, hogy a tulajdonos a megüresedett ranghellyel szabadon rendelkezzék, azt új hitel fedezetéül adhassa tovább. Ha e jogával az árverésig nem élt, a fogalmak szubtilitása, de a gyakorlati szükség sem kívánja, hogy az üres pozícióra eső vételár-részletet a hátrább álló hitelezők rovására maga tartsa meg. A törvényjavaslat élesen és igazságosan különböztet. Ahol a saját jelzálogjog materiális tartalmat burkol, ott végső konzekvenciáiban kifejleszti, ahol azonban csak tartalomnélküli forma, technikai segédeszköz, a forgalom lebonyolítására emelt logikai híd, ott érvényesülésének vétót emel azon a végső ponton, ahol nem mint eszköz, hanem már mint öncél jelentkezik. A törvényjavaslat, amikor a saját jelzálogjog fogalmi leltárából kiválasztotta azt, ami gazdasági életünknek hasznos, de elhagyott mindent, ami gyakorlati jelentőség nélküli szerkezeti sallang: az új intézményt a legszerencsésebb formában recipiálta. A BÜNTETŐ HATALOM KORLÁTOZOTTSÁGA KIADOTT BŰNTETTESEKKEL SZEMBEN * írta: Dr. SZONDY VIKTOR. A kiadatást engedélyező határozat lényegében véve a megkeresett állam beleegyezését jelenti abba, hogy a kiadott bűntettessel szemben a megkereső állam büntető hatóságai járjanak el a törvényes szabályok szerint. A súlypont csak azon fekszik, hogy a megkereső állam eljárása a terhelttel szemben minden vonatkozásban a törvényes keretek között mozogjon. Amennyiben a kiadatás valamely már meghozott jogerős ítélet végrehajtása céljából engedélyeztetik, az említett törvényes eljárás annak a kiadatási engedély alapján való végrehajtásában fog nyilvánulni. A kiadatás nem egyszerű átadása a terheltnek a megkereső állam részére, hanem bizonyos meghatározott célból és meghatározott feltételek mellett való kiszolgáltatás. Ehhez képest a megkereső állam a neki kiszolgáltatott terhelttel nem bánhat el tetszés szerint, hanem csakis azok között a keretek között mozoghat, amelyeket a kiadatási jog szabályai elébe szab* E tanulmány első része egy nagyobb tanulmánynak, melynek további részeit közölni szándékozunk jelen évfolyamunk során.