Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

IRODALOM. H5 nak. Kereskedőink és iparosaink helyesen tennék, ha maguk elolvasnák és alkalmazottaik gondosan elolvasnák dr. Bányász művét. Dr. Baracs Marcel: Két bestéd a magyar képviselőház költségvetési vitájában 1Q2J március 24.-én és május j-án Rassay Károly előszavával. A budapesti Ügyvédi Kamara alelnökének a képviselőházban tartott két nagyszabású beszédét tartalmazza e füzet Mind a kettő erélyes politikai állasfoglaláson kívül jogunk jogszolgáltatásunk számos kérdését világította meg ritka elmeéllel, hévvel és szónoki erővel a törvényhozás színe előtt. Különösen a büntetőjogszolgáltatás kérdéseit érintette az első beszéd, mely egyéb témákat is felvonultat, a mellett síkraszállt a jogvédők szólásszabadsága és az esküdtbíráskodás újbóli institúciója érdekében. A második beszéd a jogszolgáltatás egész körét érintette. Különös hévvel és a meggyőző érvek nagy sorával foglalt állást dr. Baracs a tanácsbíróság érdekében. Széles alapon fejti ki, mennyire megnyugtató — az egyes bírói rendszerrel szemben — a tanácsbíráskodási rendszer és mennyire hozzájárult a jog iránti bizalomnak és tiszteletnek lerontásához az elsőfokú tanácsbíráskodásnak eltörlése. Különösen jelentős része e második beszédnek az, mely az ügyvédi kamarákról és az ügyvédi funkcióról szól. Kolozsváry Bálint: Magánjog. Vezérfonal a magánjogról tartott egyetemi előadásokhoz, második, részben átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 192J. A Stúdium kiadása. A magyar magánjognak terjedelmes, mintegy 30 ívre terjedő kompendiuma e mű, mely tankönyvül szolgál az egyetemi ifjúság részére, de egyúttal kitűnő kézikönyv azok részére, kik a magyar magánjog gyakorlatában állanak. Az elmélet és gyakorlat kérdéseire pontos és megbízható tájékoztatást találhatni benne. A törvényhozás és joggyakorlat legújabb fejlődéseit is feldolgozza ez új kiadásban. Az új kiadás hű maradt eddigi bevált rendszeréhez és azokhoz az elvekhez, melyeket Kolozsváry nagy magánjoga is magáévá tett. Illeszkedik e vezérfonal Kolozsváry Bálint közkézen forgó nagy magánjogához, de sokkal rövidebbre fogott. Kívánatos volna, hogy Kolozsváry a nagy magánjogát is újból kiadja. Dr. Putnoki Béla : Becsületvédelmi irányok a büntetőjogban. Miskolc, 1927. Miskolci Jogászegylet könyvtára 22. szám. Jogtörténeti és dogmatikai tanulmány, mely a becsület védelmének fejlődését a legújabb magyar törvényhozási törekvésekig kíséri. Szerző a kapcsolatos kérdéseket részletesen tárja fel ; különös gondossággal foglalkozik a magyar jogfejlődéssel és érdekes sorozatát adja különösen a magyar vidéki városok annaleseiben található krónikás eseteknek. Szerző tartózkodik az állásfoglalástól a legújabb becsületvédelmi törekvések tekintetében, nyilván nem óhajt tanulmányába napi politikát keverni. A legújabb kodifikacionális tervek szövegét és miniszteri indokolását közli, kritikát ezekről nem ad. Ilyképp azok, kik az idevágó új javaslatokkal foglalkozni kívánnak, inkább jogtörténelmi és elméleti adalékokat fognak e műből kiolvasni. Épp mert igen kardinális és aktuális kérdésekről van e javaslatokban szó, szívesen ismertük volna meg szerző kompetens véleményét e kérdésekben. Balázs P. Elemér: Rádió, szerzői jog, sajtójog. Budapest, 1927. A Sajtó könyvtára 1. szám. Szerző kimerítő részletességgel foglalkozik e három ívre terjedő tanulmányban a rádiónak szerzői jogi és sajtójogi problémáival. Előbb a szerzői jogi vonatkozásokat fejti ki és azt a véleményt fejezi ki, hogy az írói műnek rádió útján való közlésében egyidejűleg megy végbe a többszörösítés, a forgalombahelyezés és a közzététel. Az az érzésünk, hogy ez a felfogás nem felel meg a magyar szerzői jog alapeszméinek. Alkalomadtán e kérdés részletes megvilágítására is rátérni jogállam. XXVI. évf. 7. füzet. 24