Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

IRODALOM. szándékozunk lapunkban. Szerző azonban a maga idevágó véleményét igen érdekes és sokhelyütt eredeti felfogással iparkodik elfogadtatni. A könyv nagyobbik része a rádióval összekötött sajtójogi vonatkozásokat tárja fel. E részben irodalmunkban úttörőnek mondható; sőt a külföldi irodalomban is csak kevéssé leltek feldolgozásra a rádió sajtójogi kérdései. Nem véljük ugyan szerzőnek idevágó nézeteit se minden irányban vitathatlanoknak ; nyilván maga a szerző sem, annyira új kérdéseket vet fel és annyira új gondolatokat fejt ki, de annyira új az a jogterület is, amelyből tárgyát meríti. Munkája azonban mindenképpen kiváló monográfia, mely bizonyára nagy érdeklődést fog kiváltani, mint a rádió szerzői jogi és sajtójogi vonatkozásainak hazai első részletes feldolgozása. Horváth Barna: Die Grundlagen der «Universalistischen Metaphysik* in der Rechtsphilosophie Július Binders. Különlenyomat a Zeitschrift für öffentliches Recht folyóiratból Wien und Berlin IQ26 Verlag von Július Springer. A terjedelmes tanulmány Bindernek jogbölcseleti elveivel foglalkozik. Csodálattal van eltelve szerző Binder nagy szellemi müve iránt és gondosan foglalja össze Binder jogbölcseleti alapelveit. Ismerteti a kritikákat és felfogásokat, melyekkel Binder elveit a jogbölcseletművelők fogadták. Maga a szerző is résztvesz a bírálatban, de hódolattal adózik Binder szellemének mélysége és a művészet iránt, mellyel Binder a maga elméleteit kifejti. Zsedényi Béla dr.: A törvényhatóságok képviselete a\ országgyűlésen. Miskolc 1927. A miskolci evangélikus jogakadémia tudományos értekezéseinek tárában 30. szám gyanánt jelent meg 191 lapnyi terjedelemben Zsedényi munkája, amely az új felsőházi törvény körül keletkezett irodalomnak eddig mindenesetre egyik legjelentősebb megnyilvánulása. Zsedényi a törvényhatóságok országgyűlési képviseletével gazdag jogtörténeti, összehasonlító és irodalmi anyaggal fölszerelve foglalkozik s a felsőházi törvényjavaslat miniszteri indokolásának szűkszavúságát igen gondosan és nagy körültekintéssel pótolja. A miniszteri indokolásban lehetőleg kerülni kellett az olyan kérdések taglalását, amelyeket pártszempontból könnyen lehet félremagyarázni vagy visszafordítani; Zsedényi könyve bátran nyúl ezekhez is és a törvényi megoldás indokait ezzel még erősíti. A miniszteri indokolás a szenátusi rendszert híveinek akarja szembe szegezni a javaslat ((közbensői) megoldásának, a fokozatos fejlődésnek az álláspontját és ezzel az ú. n. vegyes szervezeti rendszer gondolatát alátámasztani; ez a közbenső megoldás azonban átmenetinek úgy, mint Zsedényi következteti. Az 1921. évi javaslat még az ideiglenesség alapján állt, de csak a megcsonkítottságra és a törvényhozás rendes tényezőinek szünetelésére tekintettel; az 1925. évi javaslatból és indokolásából ellenben az ideiglenességre való utalások tudatosan kimaradtak. Dr. Egyed István. (íÜgyvédi Zsebnaptár.» Megjelent Gróf Márkus nyug. kir. járásbírói irodaigazgató, Tapolca (Zala m.) kiadásában az 1928. évi «Ügyvédi Zsebnaptára. Ezen 280 oldal terjedelmű, kötött szaknaptár magában foglalja: Csonka-Magyarország ügyvédeinek, telekkönyvvezetőinek és bírósági végrehajtóinak teljes névsorát, a naptári részt, tárgyalási naplókat, az 1927. évi bélyegtörvényt értékhatártáblázatokkal, a posta- és távirda-díjszabás. Ára darabonkint 9 pengő, amely a kiadónál megrendelhető Dr. S^emethy Károlynak «A m. kir. Kúria teljes ülési és jogegységi határozatai polgári és büntető ügyekben» című munka II. kiadása a néhány napja megjelent. E munka újbóli kiadásának célja, hogy a m. kir. Kúria teljes ülési és jogegységi — az 1912. évi LIV. tc. 75. §-a értelmében írott jogforrást képező — határozatai a gyakorlati jogászoknak hiteles