Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. tétele a rajznak, festménynek stb. minden tekintetben való eredetisége, hanem a mű akkor is alkotójának szellemi tulajdona, ha annak alapgondolata vagy akár egyes elemei és részletei már létező műből vétetnek, hacsak ezek az elemek oly összeköttetésben jelennek meg, hogy az elrendezés, a felfogás, az összeillesztés újszerűsége következtében a mű önálló összhatást kelt. (Juristische Wochenschrift, 1927 szeptember 1.) 4. Lóversenyül hitelezése. Németországban tudvalévőleg az államilag engedélyezett és megadóztatott lóversenyfogadásokat külön törvény (az 1922 április 8-iki) kivette az általános magánjognak a játékra és a fogadásra vonatkozó szabályai alól. Ennek a törvénynek az értelmében a ticket kiszolgáltatása, illetve a fogadásnak a könyvbe való bevezetése a fogadást a totalizatőr, illetve bookmaker számára kötelezővé teszi, a fogadó tétjét nem követelheti vissza s ha még nem fizette be, azt a fogadási vállalkozó a nyereségből levonhatja. A német bírói gyakorlat (a berlini Oberlandes-. gericht két legújabb határozatából kitűnőleg, Juristische Wochenschrift, 1927 szeptember 3.) a törvénynek ezeket a rendelkezéseit nem tekinti olyanoknak, mint amelyek az ily fogadásokat a minden tekintetben «fair» magánjogi szerződések általános szabályai alá helyezték s a belőlük eredő követeléseket általában, más fogadásokkal szemben privilegizálva, bíróilag érvényesíthetőkké tették, hanem a törvényes rendelkezéseit szorosan magyarázva, megtagadja a bírói érvényesíthetőséget oly esetben, midőn a logadási vállalkozó a tétet hitelezte s utólag annak befizetését követeli. Ebben az állásfoglalásukban a bíróságok a törvény indokolásán kívül, mely a bookmakerekre nézve kifejezetten ily álláspontra helyezkedik, a törvény szövegére is hivatkoznak, mely szerint a polgári törvénykönyv rendelkezései a törvényben tett kivételektől eltekintve hatályban maradnak. A határozat törvényértelmezése helyes, de szó fér ahhoz az okfejtéshez, mellyel a törvényhozás a hitelezett tétekre vonatkozó tételt felállította. Az indokolás szerint erre abból a szociális szempontból van szükség, hogy a lóversenyek látogatóit a játékszenvedély ne vihesse bele viszonyaikat meghaladó kötelezettségek vállalásába. Ámde a törvény megalkotására okot adott körülmény, hogy t. i. erkölcstelennek tetszett a fogadásokat államilag engedélyezni, sőt a forgalomból, annak megadóztatása révén, az államnak részesedni s a mellett a fogadásokból eredő követelésektől a bírói érvényesíthetőséget megvonni, a hitelezett tétek esetében is fennáll : a hitelezés meg van engedve (hiszen a fentiek szerint a törvény rendelkezik is a nyereség és a tét kompenzációjáról) s kétségtelen, hogy az állam az ily téteket is megadóztatja. Ilyként a fogadónak szociális szempontokkal indokolt, amúgy is problematikus értékű védelme (hiszen a fogadáshoz szükséges készpénz előteremtése végett másutt felvett kölcsönök révén éppoly könnyen romlásba juthat a fogadó) alig szolgálhat indokául a bírói érvényesíthetőség megtagadásának. 5. Bérlet vagy haszonbérlet i A breslaui Oberlandesgericht bérletnek minősítette azt a közjegyzői okiratba foglalt, a felek által bérletnek nevezett megállapodást, melynek értelmében az egyik fél a másiknak 5 évre használatra átengedte parkkal körülvett, s a bérérték 7s részének megfelelő részében ezideig más bérlőknek átengedve volt villáját, oly feltételek mellett, hogy a villa használatán kívül a kert haszonvételei s az ezután albérlőknek tekintendő bérlők által fizetett bérösszeg is a bérlöt illeti. Határozatát a bíróság arra alapítja, hogy a park haszonvételei és a bér szedésének joga nem teszik az ügyletet haszonbérletté, mert a bérbeadónak ezek a szolgáltatásai háttérbe szorulnak az elsősorban köte-