Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A saját jelzálogjogról

2 4 DE VARÁN NA I ISTVÁN formák közt honorálta. A záloglevelek biztosításáról szóló11876 : XXXVI. tc. 14. §-a szerint «a jelzálogintézeteknek azon kölcsönkövetelései, melyek alapján záloglevelek bocsájtattak ki, épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant bírói árverésen a jelzálogintézet maga veszi meg» ós ugyanígy intézkedik a kötvények biztosításáról szóló 1897 : XXXIII. tc. 15. §-a is. Altalánosságban azonban a legutóbbi időkig de lege lata, e méltánylandó érdekek nem honoráltattak. Kétségtelen ugyan, hogy a tulajdonjog és jelzálogjog konfúziója a telekkönyvi általános szabályok értelmében a bejegyzett jogot egymagában nem szünteti meg. A jelzálogjog a puszta fizetéssel nem szűnik meg, telekkönyvi szempontból a bejegyzés fennmarad és a zálogtárgy nem szabadul mindaddig, míg a telekkönyvből való kitörlés meg nem történik. E szabályon túl azonban a jelzálogjog további életére vonatkozólag tételes útbaigazításunk nincsen, hacsak az a negatívum nem, hogy a tulajdonos ezt a bármi módon megszerzett jelzálogjogot a saját nevére nem irathatja. Valami fogyatékos, árnyékszerű jelzálogjog ez: harmadik jóhiszemű ezután is megszerezheti, arra további telekkönyvi jogokat építhet, de mind e formai fennmaradásból a tulajdonosnak csak az az előnye származik, hogy átruházhatja azt vagy feljegyeztetheti a szándékba vett átruházást. E joggal is csak a végrehajtási árverés időpontjáig élhet. Ha addig nem rendelkezett, az árverés pillanatában e denaturált jelzálogi bejegyzés már minden értékét elvesztette, mert ilyenkor már az anyagi jog általános szabályai érvényesülvén — a tulajdonosnak az ö kezén maradt követelés tekintetében a rangszerű kielégítésre igénye nincsen. Ezt a tényállást tekintette a polgári törvénykönyv első tervezete a legerősebb érvnek a saját jelzálogjog intézményesítése mellett, de egyelőre visszariadt annak megvalósításától és kerülő úton kívánt a szembeszökő méltánytalanságon segíteni. A polgári törvénykönyv javaslatának bizottsági szövege (679. §) már nem zárkózott el a feltörő gondolat legalizálása elől és a kezes jogi helyzetének követelményeként ilyenkor a követelést, ehhez képest akcesszórius természeténél fogva a jelzálogjogot is átszállítja a tulajdonosra : és ezzel a saját jelzálogjog egyik nélkülözhetetlen esetét konstruálja meg. A jelzálogjogról szóló törvényjavaslat továbbmegy és a gondolat minden következményét levonja. Ha a jelzálogos hitelezőt oly tulajdonos, aki nem személyes adós. kielégíti, a jelzálogos követelés a kielégítéssel a kezesre irányadó szabályoknak megfelelően ő reá száll át, amennyiben a kielégítés alapján a személyes adóstól vagy mástól megtérítést követelhet. Ugyanígy, ha a jelzálogos követelés és a jelzálog tulajdona egy személyben egyesül (9. §). Sőt a tulajdonos a telekkönyvi helyzetnek a materiális joggal való összhangba hozatala végett a telekkönyv kiigazításaképpen a jelzálogjog átszállását a maga nevére is bejegyeztetheti (11. §). A javaslat világosan kiemeli azt a jogtételt, hogy a jelzálogjog csak akkor száll át a