Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. Magát a jogok és kötelezettségek központját: a jogalanyiságot is pótolhatja külső vonatkozásaiban az érdekeltek utaló magatartása, aminek érdekes példája joggyakorlatunkban a Mj. Dtár XII. 153. alatt közölt eset, melyben a bíróság kimondta, hogy közbirtokosságnak jogi személlyé szervezésénél alapszabályokat, illetőleg a társasági szerződést pótolja az érdekcsoportnak az az állandóan követett eljárása, mely szerint előforduló lényeges kérdésekben a helyi szokás szerint előzetesen meghirdetett és a megjelent tagok részvételével tartott gyűléseken meghozott határozataikkal rendelkeztek. Már az itt rendszertelenül felhozott példákból is látható, hogy az utaló magatartások fogalmának segítségével a magánjog jelenségeinek igen különböző természetű és nagyszámú csoportjai foglalhatók közös szempontok alá s vele nem egy tételes jogszabály jelentősége nyer bizonyos szempontból újszerű megvilágítást. Másfelől az elv uralma alá tartozóknak felismert esetekből nem egy oly általános érvényű tétel szerkeszthető meg indukció útján, melynek segítségével a jog jövő fejlődésének az útjai is simábbra egyengethetők, logikai formákba önthetők lesznek. Éppen ezért kívánatos volna az utaló magatartások dogmatikájának rendszeres kiépítése. JOGGYAKORLAT. Hazai jogesetek. I. Magánjogi esetek. S\ovjeihá\asság. Habár a felperes által bemutatott orosz tanács-köztársasági szerv által kiállított házassági anyakönyvi kivonat szerint megkötött úgynevezett szovjetházasság alaki tekintetben a kötés létesítése szempontjából az akkori orosz szovjet-törvénynek megfelelni látszik is, az ebben az úgynevezett szovjettörvényben szabályozott házasságot, mely tartalmában, vonatkozásaiban és hatásában az általános erkölcsi felfogással és törvénnyel alapjában ellentétben áll, sem a magyar nemzet, sem pedig a művelt nemzetek házassági jogának, valamint az általános erkölcsi felfogásnak anyagi jogi hatásaiban is megfelelő házasságnak nem tekintheti. S az általánosan elfogadott, de a Pp. 414. §-a 5. pontjában és a Ppé. 33. §-ában külön is kifejezésre jutott nemzetközi jogszabály értelmében olyan külföldi törvényeket és szabályokat, amelyeknek érvényesülése az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvényeink céljával össze nem egyeztethető, — itt alkalmazni nem is szabad: ekként önmagától elesik a H. T. §-a első bekezdésében foglalt az az előfeltétel, hogy a magyar honos felperes által az alperessel Oroszországban az orosz tanács-köztársaság szerve előtt megkötött úgynevezett szovjetházasság bármely vonatkozásban is a mi törvényeinknek s erkölcsi felfogásunknak megfelelő házasságnak volna tekinthető. (Kúria P. III. 123/1927. sz., 1927 június 9.) Ezen határozat ellen is felhozhatók mindazon kifogások, amelyeket a Jogállam 1926. évf. 8—9. füzetében (434. 1.) bőven kifejtettük. Meny-