Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. nyiben ütközik az orosz házasságkötés alaki szabályozása a jó erkölcsökbe, vagy az ugyancsak a polgári házasságkötést szabályként előíró hazai törvénybe ? Disztingválnunk kell és minden szabályt külön-külön vizsgálnunk esetről-esetre. Jelen esetben nem a házasságról, nem annak felbontásáról, hanem a kötés alaki szabályairól van szó. I. Correspekííp végrendelet hatálya. Kölcsönös és viszonos végrendelkezés esetében azonban a túlélő házastárs nemcsak halál esetére, hanem élők közti ajándékozási ügylettel sem tehet a végrendelettől eltérő intézkedést. II. Öröklésről lemondás — fenn nem forog. Az örökösöknek a korábban elhalt anya hagyatékának a tárgyaláson tett az a kijelentésük, hogy elállanak attól, hogy az életben maradt apa az ő ingatlanát a végrendeletnek megfelelően már most reájuk irassa, nem egy jelentőségű az apától a közös végrendelet alapján várható örökségről való lemondással, mert az említett kijelentéssel nyilvánvalóan csak annak adtak az örökösök kifejezést, hogy tulajdonjoguknak az apai ingatlanjutaléka már akkor, az anyai hagyaték rendezésével egyidejűleg leendő bekebelezését nem kívánják. (Kúria P. I. 1530/1927. sz., 1927 június 28.) A% örökhagyó nemes férj is korlátolhatja a\ özvegyi jogot. Az örökhagyó akként rendelkezett, hogy az édes anyja a reá hagyott ingatlanokat teljes korlátlan tulajdonjoggal örökölje utána, teljes korlátlan tulajdonjog alatt pedig özvegyi haszonélvezeti joggal korlátolt tulajdonjog nem érthető. Téves a másodbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy örökhagyó alperesnek törvényen alapuló özvegyi jogát joghatályosan nem korlátozhatta, mert a korlátozási jogot az 1840 : VIII. tc. ló. §-a az özvegy illendő tartásáról történt gondoskodástól feltételezetten jobbágy férj javára megállapítja, nemes férjnek pedig a jobbágynál kevesebb joga nem lehetett. De másrészt a leszármazók korlátozási jogából is csak az következtethető, hogy ugyanaz a jog jogelődjüket, az örökhagyót is megilleti, még pedig abban az esetben is, amikor leszármazót nem hagy maga után, mert jogszabályaink ily esetre eltérő rendelkezést nem tartalmaznak. (Kúria P. I. 2857/1926. sz., 1927 jún. 9.) Bűncselekmény követke\téheni kártérítés. A bűnper eldőltével az alperes kártérítési kötelezettsége a 198. számú elvi határozatban is kifejezésre jutott állandó bírói gyakorlat szerint a polgári perben azon a címen, hogy a bűnperben megállapított ölést nem az alperes, hanem a férjét bujtogató magaviseletével a felperes okozta, többé vizsgálat tárgyává nem tehető. A bűncselekmény által okozott ölésből kifolyóan a tettes annak kára fejében, aki a sértettől tartást követelhetett, amennyiben ez a sértett halála következtében a tartástól elesett, megfelelő járadékot köteles fizetni. Az anyagi jognak megfelel tehát az a döntés, hogy a felperesnek oly járadékösszeget ítélt meg, amelyet a felperes megölt férjéhez hasonló foglalkozású ember keresményéből a vele együttélő nejére fordítani szokott és amelytől a felperes, mint tartása egyenértékétől, annak dacára is elesett, hogy ő az elhunyt hagyatékának birtokában van. A bűncselekmény következtében megítélt kártérítési összeg fizetése alól az alperes abban az esetben sem volna felmenthető, ha annak teljesítése által az ő vagyoni helyzete rosszabbodnék, vagy ha ennek folytán az ő tartásra jogosult hozzátartozóinak tartási igényei veszélyeztetve volnának. (Kúria P. VI. 265 5, 1926. sz., 1927 június 22.) A nevelt gyermek szolgálatainak díjazása. A bíróság által állandóan