Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 7. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja
3 i o AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS REFORMJA. j. Az ügyvédi összeférhetetlenség és verseny kérdése tekintetében a Szövetség albizottsága szükségesnek tartja az összeférhetetlenségnek a inainál szabatosabb körülírását annak hangsúlyozása mellett, hogy ügyvéd csak az lehet, aki magát kizárólagosan ennek a hivatásnak szenteli. Az ügyvédi képesítéssel bíró magánalkalmazottak csak munkaadójukat képviselhessék a bizottság előtt, egyébként azonban a jogkereső közönség képviseletétől elzárandók. Egy különvéleménnyel szemben megengedhetőnek tartja a bizottság, hogy országgyűlési képviselők mandátumuk tartama alatt is ügyvédi gyakorlatot folytathassanak ; e kérdés azonban a közélet tisztasága érdekében a képviselői összeférhetetlenség kérdésének tüzetesebb és szabatosabb rendezésével gondolja megoldhatónak. 4. A zúgírászat kérdésében az albizottság kívánatosnak tartja : aj a cselekmény hivatalból üldözendő vétséggé lenne minősítendő ; b) úgy a szabadságvesztés, mint a pénzbüntetés mértéke felemelendő (a zúgírászat igen jövedelmező üzletág lévén). De a jó törvényhez szükséges annak megfelelő végrehajtása is, aminek érdekében a Kamarának, minden ügyvédnek és a bíróságok, hatóságoknak egyaránt össze kellene fogniok. De büntetni kellene és nemcsak fegyelmi, hanem bűnvádi úton a zúgírász működését fedező ügyvédet is. 5. Az ügyvédi díjak kérdésének tanulmányozására kiküldött albizottság jelentéséből kiemelendőnek tartjuk a következőket: a) Az ügyvéd a per tárgyát magához nem válthatja, aminek nem tekinthető azonban a nem túlnyomó (esetleg az elérendő eredmény 20%-ban maximálO részesedés kikötése ; bj a Bp. Et. 18. §-a kiépítendő oly irányban, hogy a jogerős megállapítás egyben fizetési parancsot tartalmazó felhívás is legyen a félhez, amivel szemben statuálandó kifogásolási jog csak a befejezett költségmegállapításon kívüli tényekre illetné meg a felet; de az ügyvédnek ily esetben is joga volna biztosítási' végrehajtásra. N c) Kötelező, részletes, a perenkívüli aktusokra is kiterjedő ügyvédi normáldíjszabás törvénybeiktatása, tekintettel a stabil valutára. Mindenesetre megfontolandó, vájjon a díjszabástól való eltérés vagy a készkiadásos megállapodás ne minősíttessék-e fegyelmi vétséggé. Ugyancsak megfontolandó a kötelező előlegvétel kérdésének mikénti szabályozása is. d) A díjlevelek és meghatalmazásokba kötelezően beveendő a kamarai költségmegállapító bíróság hatáskörének kikötése (elégséges az ügyfél egyoldalú alávetése is). Ezen bíróság határozata ellen csak alaki okokból lenne felfolyamodás a kir. ítélőtáblához. e) Törvényileg szabályozandó az ügyvédi költség után fizetendő kamat kezelése. 6. A közmegbizatások, különösen az utóbbi időkben, nagyon aktuálissá vált kérdésében a Szövetség általános szabályként felállítandónak tartja,