Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja

AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS REFORMJA. hogy mindennemű polgári vagy büntető, peres vagy perenkívüli, vagyonfelügyelő vagy tömeggondnoki vagy ügygondnoki stb. kirendelést mindenkor az illetékes ügyvédi kamara eszközölje — egyes igazán sürgős esetektől eltekintve. A kirendelést az Ügyvédi Kamara a Rendtartásban szabályozandó alapelvek szerint összeállított névjegyzék sorrendjében foganatosítsa. Az egyes kirendelések nyilvántartandók és az alaplajstrom összeállításánál az eddigi kirendelések is tekintetbe veendők. Feltüntetendő az is, vájjon terhes vagy jövedelmező volt-e a kirendelés. A budapesti Kamara tervezetébe felvett «érdemesség» kritériumát a Szövetség mellőzendőnek tartja, mert ez bizonytalan és önkényes megállapításra okot szolgáltató körülmény. 7. A szegényvédelem kérdésében a bizottság megállapítja, hogy a szegényvédelem nem karitatív, hanem állami feladat, amely a közmegbizatásokkal azonos módon szabályozandó. A Rendtartás körébe tehát csak annyiban tartozik e kérdés, hogy a törvény indokolásában visszatükröződjék a fenti felfogás olymódon, hogy ehhez képest kifejezetten megszünteti az ingyenes ügyvédséget még mint szociális missziót is. 8. Az alaki és anyagi fegyelmi jog tanulmányozására kiküldött bizottság részletes jelentéséből kiemelendőnek tartjuk: AJ Eljárás tekintetében : aj A fegyelmi bíráskodás eddigi formájában (a választmány tagjai a fegyelmi bírák) tartandó fenn és ne bízassák az (osztrák mintára) külön fegyelmi bírókra. b) Az eljárás gyorsítása végett a vádtanács megszüntetendő. A fegyelmi bíróság továbbra is öttagú legyen. c) A vád képviselete megszervezendő és kiépítendő oly módon, hogy elsőfokon a kamarai ügyész (Budapesten a főügyész és két ügyész), a Kúria ügyvédi tanácsa előtt az «ügyvédi tanácsi főügyész* képviselje a vádat. A királyi ügyészeknek (koronaügyész) mindennemű szerepe a fegyelmi eljárás terén megszüntetendő. A kamarai ügyész minden intézkedése ellen helye legyen felfolyamodásnak a főügyészhez. A kötelező ügyvédi képviselet tekintetében az eddigi állapot tartandó fenn. dj Miként a vád képviseletét, úgy a vizsgálatot is az autonómia szellemében meg kell szervezni és kiépíteni. Ezért a Szövetség kívánatosnak tartja az úgynevezett «vizsgálóbiztosi testület* (Budapesten 20 tagú) megszervezését. Ezeket a közgyűlés választja ciklusonként és közöttük a Kamara elnöke jelöli ki az évenként változó betűreferenseket. A vizsgálóbiztosok feladata, hogy a vizsgálatot vezessék és az ügyet a fegyelmi főtárgyalásra előkészítsék, feleket, tanukat kihallgassák stb. A járásbíróságoknak a tanuk kihallgatása iránti megkeresése megszüntetendő. A vizsgálat kötelező, ha a felek kívánják vagy ha a fegyelmi bíróság elrendeli. ej A főtárgyalás általában nyilvános legyen (közerkölcsiség szempontjából eltekintve) és az egész főtárgyalás menetére a bűnvádi eljárás sza-